World Press Photo a Nemzeti Múzeumban

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

Természet 1. díj, egy kép a sorozatból, Alain Schroeder, Belgium, a National Geographic számára készült anyaga. Az Indonéziában élő orángutánokat komolyan veszélyezteti a az esőerdő folyamatos fogyatkozása, a faj fokozottan veszélyeztetett. Az erősödő fakitermelés, bányászat, olajpálma-termesztés kiszorítja az orángutánokat természetes élőhelyükről. A Szumátrai Orángután Védelmi Program (SOCP) és egyéb szerveződések gondoskodnak az eltévedt, sérült és foglyul ejtett orángutánokról, és igyekeznek visszavezetni őket a vadonba. Ha kell, gondozók veszik át a nőstény orángutánok szerepét a kölykök 7-8 éves koráig, amikor természetes körülmények között leválnának az anyjukról. Fahzren, a 30 éves hím orángután szokásos orvosi vizsgálata a SOCP Egészségügyi Elkülönítőjében Szumátrán.

 

Holnap nyílik (a korona vírus járvány miatt) zárt körben a Magyar Nemzeti Múzeumban a World Press Photo kiállítása és csütörtötől látogatható. A világ legismertebb és legjobban menedzselt fotótárlata. Láthatják a képeket nézve a tavalyi év legszörnyűbb eseményeit és néhány békésebb szomorú és tárgyilagos fotográfiát. Mindenkinek érdemes elolvasnia a képaláírásokat, mert ezek sokszor nagyon fontosak, hogy megértsük mi is történt és mi a háttere az eseményeknek. Kemény képek, de kihagyhatatlanok ahhoz, hogy megértsük milyen világban élünk és milyen szerencsések vagyunk az összes problémánkkal együtt. Horváth Eszter, a New York Times számára készített képét, amely a környezet kategória első helyezettje lett megnézhetik a Digitális Fotó Magazin 91. oldalán is és korábbi képgalériánkban. https://fotomagazin.hu/galeria/world-press-photo A World Press Photo kísérőkiállítása idén Tóth József Füles Példaképek, portrék magyar fotográfusokról című portré válogatása lett. A tárlat október 25-ig látható. 

Chilében egész évben tüntettek a jövedelmi egyenlőtlenségek ellen. A tiltakozók átfogó gazdasági reformot, új alkotmányt és a privatizált nyugdíj-, egészségügyi és oktatási rendszer átalakítását követelték. A megmozdulásokon egyre többen vettek részt és egyre erőszakosabbá váltak. A Human Rights Watch emberi jogi szervezet szerint a hatóságok fellépése eltúlzott volt, például a sörétes puskákkal számtalan szemsérülést okoztak, és a fogvatartottakat bántalmazták, megerőszakolták. Balra fenn: A rendőrök könnygázt vetnek be a tüntetők ellen a santiagói Plaza Baquedanón december 6-án.

A dallal tiltakozó nők piros kendővel és rúzzsal szimbolizálják a rendőri bántalmazások szexuális jellegét, bekötött szemükkel pedig azok mellett állnak ki, akiket megvakítottak a rendőrök.

 

Vezető hír 2. díj egyedi kép, Dai Kurokawa, Japán, European Pressphoto Agency. Nőket menekítenek ki a biztonsági erők felügyeletével a DusitD2 luxuszállodát és irodaházat ért támadás idején január 15-én, Nairobiban, Kenyában. Öt támadó először parkoló autókat robbantott, aztán behatolt az előcsarnokba, ahol egyikük öngyilkos merényletet hajtott végre. Legalább 700 embert menekítettek ki az épületből, 21 ember meghalt, 28 megsérült. A szomáliai székhelyű al-Shabab szélsőséges iszlamista csoport vállalta felelősséget a támadásért, közleményükből az is kiderült, hogy válasznak szánták Donald Trump amerikai elnök döntésére, amely Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának. A DusitD2 épülettömbben sok nemzetközi cégnek van irodája, politikusok és turisták látogatják, a célpont ezért felkelti a média figyelmét. A támadás és az azt követő biztonsági művelet 20 órán át zajlott, mind az öt merénylő meghalt.

Környezet 3. díjas sorozatból Katie Orlinsky, USA, a National Geographic számára. Az Északi-sarkvidéken a fagyott altalaj gyorsabban enged fel az éghajlatkutatók előrejelzésénél, és az olvadás közben felszabaduló gázok gyorsíthatják a globális felmelegedést. Az északi félteke szárazföldjeinek 24 %-a permafroszt, szénben gazdag fagyott talaj. Miközben felenged, szén-dioxid és metán szabadul fel. Az olvadás a térségben élő emberek életét is befolyásolja: alámossa a házak alapját, megváltoztatja a tájat, elárasztja a jégkamrákat (a fagyott talajba ásott házi hűtőket), és megromlik bennük az élelmiszer.Nyári madárvadászatra induló gyerekek haladnak át egy elárasztott járdán az alaszkai Newtokban. Az olvadó permafroszt és a talajerózió miatt a falujuk gyorsan süllyed és zsugorodik.

Korunk kérdései 3. díj egyedi Mark Peterson, USA, Redux Pictures, New York számára. A fehér felsőbbrendűséget hirdető amerikai Shield Wall Network csoport tagjai Hitler születésnapját ünneplik a Dardanelle tavon Arkansas államban április 20-án. Az utóbbi tíz évben fokozódott az amerikai jobboldali szélsőséges szervezetek aktivitása. Elemzők ezt leginkább azzal magyarázzák, hogy a szélsőjobboldali szervezetek a korábbinál többet használják az internetet és a közösségi médiát, a helyi és a nemzetközi csoportok kapcsolatai javultak, és a belpolitikai fejlemények is nekik kedveztek. A szélsőségek erősödése ugyan még Donald Trump elnökválasztási kampánya előtt kezdődött, az elemzők szerint Trump megválasztása újabb lendületet adott a csoportok tagjainak.

Portré 2. díj, egyedi Lee-Ann Olwage, Dél-afrikai Köztársaság. Belinda Qaqamba Ka-Fassie transzvesztita művész és aktivista pózol egy közösségi hússütő és -árusító helyen a dél-afrikai Fokváros közelében lévő Khayelitsha településen. Belinda, a fotós és még néhány fekete bőrű, szexuális és nemi kisebbséghez tartozó és transznemű személy összefogott, hogy megpróbálják meghatározni a transzvesztita kultúra függetlenített, sajátosan afrikai kifejezésmódját. Igyekeztek hangsúlyozni azt is, hogy az afrikai leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer (LMBTQ) közösségnek a hátterétől függetlenül fontos megtalálnia az identitását és visszaszerezni azokat a közösségi tereket, ahol hátrányos megkülönböztetés, üldözés és erőszak éri őket. Az LMBTQ emberek hátrányos megkülönböztetése mindennapos Khayelitshában és a hasonló településeken, különösen a nyilvános helyeken.

Természet 3. díj, egyedi Antonio Pizarro Rodriguez, Spanyolország, Diario De Sevilla. Két ibériai hiúz megriad a vadász puskalövésétől a spanyolországi Aznalcázar közelében 2019 január 3-án. A Spanyolország és Portugália egyes részein élő ibériai hiúz a világ leginkább veszélyeztetett macskaféléje a Természetvédelmi Világalap szerint. A faj a kihalás küszöbére sodródott, és ennek több oka is van: erdei élőhelye megfogyatkozott, ezért genetikailag elszigetelődött, orvvadászok pusztítják a bundájáért, élelemforrása is folyamatosan csökken. Legfőbb táplálékát, a nyulat ezen a területen szinte teljesen elpusztította egy vérzéses betegség. A hiúzállomány az 1960-as évek elején még 5000 körüli volt. Mostanra néhány százra csökkent, de a Természetvédelmi Világalap friss jelentései szerint a természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően a létszám lassú bővülésnek indult.

Korunk kérdései 2. díj, sorozat Steve Winter, USA, a National Geographic számára készült képek. 5000 és 10000 közé tehető a fogságban élő tigrisek száma. Vándorcirkuszok és egyéb vállalkozások tenyésztenek tigriseket, és pénzt szednek be a simogatásukért, a közös fényképezkedésekért. Magánszemélyek is tartanak tigrist háziállatként. Összehasonlításképpen: mindössze 3900 tigris él a vadonban Ázsiában és 1659 a kijelölt állatkertekben szerte a világon. Négy hónapos korára a tigriskölyök már túl nagy és veszélyes lesz háziállatnak, ezért a gazdája eladja. A végállomás feltehetően a tigris testrészeivel való illegális kereskedelem. Kevin Antle és munkatársai a tigris show egyik helyszíneként szolgáló medencében a Myrtle Beach Safari elnevezésű szórakoztatóközpontban Dél-Karolina államban.

Környezet 2. díjas, sorozatból egy fotó. Maximilian Mann, Németország, DOCKS Collective. Az Urmia-tó Irán északnyugati részén a világ egyik legnagyobb sós tava volt valamikor. A súlyosbodó aszályok és a nyári hőmérséklet emelkedése felgyorsították a párolgást, a tó kiszáradását. Az illegális kutak, a sokadosó gátak és az öntözés a tóba ömlő folyók mentén a mezőgazdazdasági területekre terelték a tó vizét. Egy 2014-ben végzett kutatás szerint a tó 1970-es méretének 12 %-ára zsugorodott. A kiszáradt meder hatalmas sósivatag lett, ami a mezőgazdaság számára haszontalan, és a fel-feltámadó sóviharok nemcsak a közelben folyó mezőgazdasági tevékenységnek ártanak, hanem szem-, bőr- és tüdőbetegségeket is okoznak. Haszan Rohani elnök tíz év alatt 5 milliárd dollárból élesztené fel az Urmiatavat. Egy turista fotózza magát az Urmiatavon.

 

Share.

About Author

András Bánkuti