Szabó Dezső: A fény határai kiállí­tás

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

A fény határai cí­mű sorozat az előző években készült Fekete-fehér / Black and White (Vintage Galéria 2015), és az Exposed (Vintage Galéria 2016) cí­men szereplő munkákban megjelení­tett problematikát elemzi és viszi tovább.

Műfaji vagy mediális értelemben a kamera nélkül készült fotografikus kép (cameraless photography) a pontos és elfogadott megnevezése az ilyen tí­pusú képeknek. Elméleti, tartalmi szempontból a fotografikus kép elemi mediális tulajdonságainak felmutatása a cél, illetve ezzel szoros összefüggésben képelméleti kérdésekre adott reflexiónak tekinthetők ezek a munkák.

A fény határai cí­mű sorozatnak az az alapfelvetése, hogy hogyan tehető egyértelművé, vagyis láthatóvá a fotografikus képrögzí­tés két alapeleme, minden más, járulékos információ nélkül. Ez a két elem a fényérzékeny felület és a fény. Ebben az esetben a fotópapí­r a médium, mely az információt rögzí­ti, a fény pedig az, amely az információt közli. E kettő egymásra hatásaként jön létre az, amit képnek nevezhetünk. Az í­gy létrejött kép (lenyomat) a jelenség meghatározott paraméterek mentén történő vizualizációja.

Ezek a képek konkrétan pirotechnikai eszközökkel létrehozott események nyomait őrzik. Lényegében heves égések mintázatai rögzültek a fotópapí­ron. Fény és hő-kibocsátással járó folyamatról van szó, amely ismert, hétköznapi jelenség. A felszabaduló energiából a fotópapí­r azt a tartományt rögzí­ti, amelyet szabad szemmel is érzékelünk. A fényen kí­vül, a másik tényező az időfaktor. Az esemény lezajlása (expozí­ciós idő) néhány másodperctől, néhány tí­z-másodpercig tartott, í­gy egyetlen képbe vagy jelbe sűrí­tette a másodpercekben mérhető folyamatokat. (Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a „kép” amelyet a világról alkotunk mindig azon tényezők tükrében mutatja magát, amelyek alapján vizsgáljuk.) Ha jelen esetben ezek után eltekintünk az időtartamtól, akkor marad a másik fő tényező, a fény. Mi is a fény valójában?

Frederick William Herschel 1800-ban megvizsgálta, egyenletesen melegí­tenek-e a különböző szí­nek. A spektrumot vizsgálva megállapí­totta, hogy a látható vörös tartományon túl a hőmérséklet még magasabb volt. A gyakorlatban ezzel felfedezte az infravörös sugárzást. 1801-ben Johann Wilhelm Ritter a Herschel által elvégzett kí­sérletek hatására ezüst-kloriddal bevont papí­r segí­tségével vizsgálta a szí­nképet. észrevette, hogy az a lila vége felé egyre jobban megfeketedik, és a hatás a látható szí­ntartományt elhagyva tovább folytatódik. Az í­gy talált „kémiai sugarat” (deoxidáló sugarak) később ibolyántúli, vagyis ultraibolya sugárzásnak nevezték el. Többek között ezek voltak azok az eredmények, melyek aztán továbbvezettek odáig, hogy a látható fény csak kis része annak, amit ma elektromágneses sugárzásként ismerünk. Ritter kí­sérlete az első, ahol a fotografikus nyersanyag használata a tudományos kutatás segédeszközévé vált. A későbbiekben számos olyan felfedezést tettek a tudományban, melyben a fotográfiai eszközöknek kulcsszerepe volt. 1895-ben Wilhelm Conrad Röntgen katódsugárcsővel végzett kí­sérletei következtében a véletlennek és egy fotólemeznek köszönhetően fedezte fel az X-sugarakat. Kí­sértetiesen hasonló történetként ismerjük Antoine Henri Becquerel 1896-os felfedezését, amely a radioaktivitás megismeréséhez vezetett.

A tudománytörténetből azért ezt a néhány példát emeltem ki, mert a sorozat képei hasonlóságot mutatnak a XIX. század végi, XX. század eleji fizikai kí­sérletek közben keletkezett vizuális produktumokkal. Ez egyrészt a kutatási terület, másrészt az alkalmazott eszközrendszer miatt van í­gy. A fény határai sorozat természetesen nem tudományos kérdésekre keres választ, hanem művészeti problémát tematizál, mely analitikus (reduktí­v) jellege ellenére az érzéki befogadáson keresztül teljesedik be.

Szabó Dezső

Illusztráció: A fény határai / Limits of Light XI, 2017, luminogram, silver print, 58×48 cmMEGTEKINTHETŐ: SZEPTEMBER 22-IG

KEDDTŐL PéNTEKIG 14-18 í“RíIG

 

 

 

NEWS

VINTAGE GALéRIA
1053 BUDAPEST
MAGYAR UTCA 26

www.vintage.hu

Share.

About Author

Admin