Szí­nkontrasztok

A szí­nek nagyon ritkán állnak magukban, általában más szí­nekkel körülvéve látjuk őket. Az azonban, hogy mennyire lesz hatásos egy kép, pont az egymást körülvevő szí­nektől függ. Szí­nekkel foglalkozó sorozatunk második részében a szí­nkontrasztokat vizsgáljuk meg közelebbről.

Kontraszt nagyon sokféle értelemben keletkezhet, sőt a képeken általában nem csak egy kontrasztfajta látható. A legáltalánosabb a sötét-világos, avagy tónuskontraszt. A legjobban egy fekete-fehér felvételen érhető tetten, de a különböző világosságú szí­nek is képesek kontrasztot teremteni. Az előző részben emlí­tett citromsárga-fekete párosí­tás például az egyik legerősebb sötét-világos vizuális kontrasztot hozza létre. Az egyes képelemek alkothatnak formai kontrasztot, egy sok egyenes vonalból épí­tkező képen nagyon felűnő egy kacskaringós részlet. Ha a fotón valamiből sok, valamiből pedig kevés látható, akkor mennyiségi kontrasztról beszélhetünk, attól függetlenül, hogy a különböző mennyiségeket szí­nek, tónusok vagy a képelemek darabszámai fejezik ki. A jelentésbeli kontraszt az egyes képelemek értelmezésekor jön létre, például egy nagyon régi és egy új autó egymás mellett lefotózva éles jelentésbeli kontrasztot ad. A legfelűnőbb és az egyik legalapvetőbb azonban a szí­nkontraszt, amely különböző szí­nek egymáshoz való viszonyával épí­ti fel a képi hatást. A kontraszt azonban nem pusztán valamilyen különbség, hanem nagy, szembeűnő különbség. Nem keletkezik kontraszt két hasonló tónus között, csak akkor, ha valamilyen módon markáns eltérést sikerül létrehozni a szí­nek segí­tségével. A kontraszt azonban még ennél is több, ugyanis nemcsak jelentős különbségről szól, hanem olyanról, amely kiemeli az egymással szembehelyezett képelemek sajátosságait. Egy élénkkék és egy élénkzöld külön-külön szemlélve önmagában csak egy-egy szí­n, amely akár számí­tógéppel is létrehozható, de egy élénkkék égbolt egy élénkzöld rét fölött már mindkét képelemet minősí­ti. A kontraszt tehát relativizál is, segí­t, hogy egy képelemet a befogadás során magunkban elhelyezhessünk a többi képelemhez viszonyí­tva.

.” href=”galeria.php?cid=334″>

Keresse a teljes cikket a Digitális Fotó Magazin március-áprilsi számában!