Nagyí­tsunk otthon!

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

Néhány évtizeddel ezelőtt teljesen általánossá vált, hogy a fotóamatőrök otthon nagyí­tották fekete-fehér fényképeiket. Ma már kevesen vállalkoznak erre, pedig érdemes kipróbálni ezt az érdekes és izgalmas folyamatot.

Az otthoni nagyí­tás eszköz-, anyag- és időigényes folyamat. Az eszközök szerencsére a használtcikk kereskedelemben olcsón beszerezhetők, anyagok, ha nem is túl olcsón, de kaphatók, í­gy ha van egy kis időnk, vágjunk bele a kí­sérletezésbe! Ha nem szeretnénk használt eszközökkel dolgozni, mindent megkaphatunk újonnan is, persze a feltüntetett árak többszöröséért. A nagyí­táshoz mindenképp szükséges egy fekete-fehér negatí­v, amelyen képeink találhatók. Ezt előhí­vathatjuk egy laborban, de otthon is kidolgozhatjuk. (A film kiválasztásához és előhí­vásához adnak tanácsot további cikkeink.)

 

.” href=”galeria.php?cid=378″>
.” href=”galeria.php?cid=378″>

Az eszközök
Az első és legfontosabb egy nagyí­tógép. Ez sok padláson megtalálható, de a legegyszerűbb tí­pusok egy bizományiban vagy a fotóbörzén is olcsón beszerezhetők. (1000 -10 000 Ft) Vásárlásnál figyeljünk oda, hogy jó legyen az izzó, legyen a gépen objektí­v és elé hajtható vörös szűrő, a forgatókarok működjenek, ne legyen sérült a bőr kihuzat. (1. kép) Nagyon fontos, hogy a filmtartó jó állapotban legyen, ha üveges kialakí­tású, épek legyenek benne az üvegek. Az első lépések megtehetők exponálóóra nélkül, de ha sokat nagyí­tunk, vásároljuk meg ezt is. (2000-5000 Ft.) Szerezzünk be egy sötétkamralámpát, amely enyhe piros, vagy inkább sárgászöld fényt ad. (1000-4000 Ft) Kell majd minimum két (de inkább három) tálca, (500-2000 Ft/db) amelyek illeszkednek a fotópapí­r méretéhez. (2. kép) Kezdésnek próbálkozzunk 13×18 centis papí­rokkal. Szükség lesz 2-3 papí­rcsipeszre a képek mozgatásához, (100-500 Ft/db) és egy hőmérőre (1000-2000 Ft/db). Készí­tsünk elő egy tí­z literes vödröt és néhány törlőrongyot is.

Az anyagok
Vásároljunk 10×15 vagy 13×18 centiméteres fotópapí­rt. Mindenképp műanyag bevonatú (RC) papí­rt vegyünk, mert ennél sokkal egyszerűbb a szárí­tási folyamat, mint a régi baritált papí­roknál. Kapható kemény (kontrasztos) normál és lágy gradációjú nyersanyag. Elsőként próbálkozzunk a normállal. Ma már főleg változtatható gradációjú (kontrasztú) papí­rokat használnak, amely attól függően változtatja keménységét, hogy milyen szí­nű fénnyel világí­tjuk meg. Ilyenre egyelőre nincs szükségünk, ugyanis az egyszerű fekete-fehér nagyí­tógéppel nem tudjuk szí­nezni a fényt. ízlés szerint választhatunk fényes vagy félmatt felüleű papí­rt. Kezdésnek vegyünk egy 25-50 darabos csomagot. (kb. 1500-4000 Ft.)
A fotópapí­r gyártója általában ajánl előhí­vó vegyszert is, ezen négyzetméterben van feltüntetve a kapacitása. Ez lehet folyadék (törzsoldat) vagy por formájában, de a doboz vagy a leí­rás részletesen eligazí­t a keverést vagy hí­gí­tást illetően. (kb. 1000-2000 Ft) Alapvetően bármilyen általános papí­rhí­vóval próbálkozhatunk, csak arra figyeljünk, hogy ne legyen lejárt a vegyszer. Kelleni fog egy adag fixáló is. Ez is lehet por vagy folyadék alakban, ebből tetszőleges márkájút vehetünk. (kb. 1000-2000 Ft)

 

.” href=”galeria.php?cid=378″>

 

.” href=”galeria.php?cid=378″>

Az előkészületek
A nagyí­táshoz mindenképp fénymentesen zárható folyóví­zzel rendelkező helyiség kell. íltalában a fürdőszobában rendezhetjük be laborunk. Nagyí­tógép a mosógépre, egy deszka a kádra, arra a tálcák és más kellékek. Az ablakoknál és az ajtónál szükség lehet egy-egy takaróra vagy fekete szigetelőszalagra a fénymentesí­téshez. A villanykapcsolóra is ragasszunk egy kis darab szigetelőszalagot, nehogy véletlenül felkapcsoljuk munka közben. Nem árt ha a helyiséget belülről be tudjuk zárni. Próbáljuk ki a fénymentességet úgy, hogy néhány percet eltöltünk a teljesen besötétí­tett helyiségben. Ha szemünk hozzászokott a sötéthez, lehet, hogy felfedezünk még néhány fénybeszűrődési pontot. Ezeket fekete kartonnal (fotokarton) és némi szigetelőszalaggal szüntethetjük meg. Próbáljuk ki a sötétkamralámpát és a nagyí­tógépet, hogy csak ott világí­tanak-e ahol kell. A nagyí­tógépből jó esetben csak az objektí­ven keresztül jöhet ki fény. A sötétkamralámpának egyenletes, de gyenge piros vagy sárgászöld fénnyel kell megvilágí­tani a munkaterületet, úgy, hogy biztonsággal tudjunk dolgozni, mindent megtaláljunk.
Keverjük be a hí­vót és fixí­rt a leí­rás szerint. íœgyeljünk a hí­gí­tási arányokra! A por alakú vegyszereknek tökéletesen fel kell oldódni, az oldatoknak üledékmentesnek kell lenni. íltalában 20 °C hí­vási hőmérsékletet adnak meg, erre kell temperálni a vegyszert. Keverjünk a vödörben 20 fokos vizet, és ebbe állí­tsuk be a lezárt hí­vósüveget. Néhány óra alatt beáll a hőmérséklet a megfelelő értékre (itt +/- 1 fokos eltérés bőven megengedhető). A fixí­r hőmérséklete nem kritikus, de ne térjen el nagyon a hí­vóétól, ugyanis a papí­r nem nagyon szereti a hirtelen hőmérsékletváltozást.
Rendezzük be a munkaterületet! (3. kép) Rakjuk le a három tálcát egymás mellé. Az elsőbe kerül majd a hí­vó, a másodikba a stopfürdő, a harmadikba a fixí­r. Nem baj, ha ez a tálca kicsit nagyobb, mint a többi. Szükség lesz egy végső, tiszta vizes mosási fázisra is. A mosdót bedugaszolva biztosí­tható, hogy a csapból vékony sugárban folyó ví­z folyamatosan biztosí­tsa a ví­zcserélését. (A felesleg a túlfolyón távozik.) Ha ez nem megy, megteszi a kádba állí­tott vödör is, amelybe időnként friss vizet engedünk. A stopfürdőt is megvásárolhatjuk gyári oldat formájában, de tömény ecetsav 2%-os oldata is tökéletesen megfelel. (A hí­gí­tásnál vigyázzunk, ez nagyon agresszí­v, maró anyag.)

A cikk a Digitális Fotó 2006. áprilisi lapszámában olvasható, amely elérhető a Laptapíron!

Share.

About Author

Admin