Minden amit tudni akartál a szí­nekről 2.

Háromrészes sorozatunk második részében az úgynevezett kevert szí­nekkel – rózsaszí­n, ibolya, narancssárga, barna és türkiz – foglakozunk behatóbban.

Keresd szí­nkompozí­cióval foglalkozó sorozatunkat a Digitális Fotó Magazin 2015-ös számaiban:
2015/1: Mit üzennek a szí­nek?
2015/2: Szí­nkontrasztok
2015/3: Szí­nharmóniák
2015/4: Telí­tetlen szí­nek (még nem jelent meg)
A sorozat tömören, közérthetően, jól használhatóan foglalja össze a szí­nkompozí­ció alapjait. Minden részben házi feladat, a legjobb beküldött képek megjelennek a magazinban!Ezek a tónusok egytől egyig kettő vagy több szí­n keverésével keletkeznek. Intenzitásuk változó, és szí­nárnyalatok sokaságát képesek produkálni. A kevert szí­nek közül a rózsaszí­n a legnépszerűbb; őt sorrendben az ibolya, a türkiz, a narancssárga, majd a barna követi.

Rózsaszí­n, az elragadó
A romantika, a gyengédség, a fiatalság, az ártatlan szerelem, a tavasz, a naivitás, az optimizmus és az egészség szí­ne. Ugyanakkor a rózsaszí­n lehet nyálas, szirupos és giccses is. A „kényelmes” rózsaszí­n megnyugtat, érzékennyé tesz, biztonságérzetet ad, illetve melegséget és közelséget sugároz. Azok az emberek, akik a rózsaszí­nt szeretik, kedvesnek és gyengédnek érzik magukat, és leginkább biztonságra, törődésre vágynak. Az ilyen emberekről általános vélekedés, hogy kissé hajlanak a giccses dolgok felé. Ezzel ellentétben a pink szí­nárnyalatot kedvelők laza egyéniségek, és nyitottak mindenféle új divatirányzatra. A rózsaszí­n úgy viszonyul a pinkhez, mint a Barbie baba Paris Hiltonhoz.

.” href=”galeria.php?cid=353″>

Tudta a tisztelt olvasó, hogy a kisfiúkat egészen a múlt század húszas éveiig rózsaszí­nbe öltöztették? A nemek és a szí­nek közötti viszony tehát pontosan fordí­tva működött, mint manapság. Mivel a piros szí­n, mint a vágy, a vér, a harc és a szerelem szí­ne, férfias árnyalatnak számí­tott, ezért a „kis pirost”, azaz a rózsaszí­nt, a fiúcskákhoz társí­tották. Ehhez még az is hozzájárul, hogy a kék a keresztény hagyomány szerint Szűz Mária szí­ne, í­gy a „kis kék”, azaz a világoskék pedig a kislányokhoz illett. Csak az I. világháború után következett be a fordulat ezen a téren, egyfelől az általános szí­nellenesség miatt, másrészt pedig azért, mert a kék szí­n a „dolgozó világ” szimbóluma lett. (Lásd: tengerészek egyenruhája és a kék munkásruhák.) A kisfiúkat pedig erre az életre kellett már legifjabb korukban is felkészí­teni, ezért aztán kékbe öltöztették őket. A kislányoknak meg maradt a rózsaszí­n, mint a kék hagyományos kontrasztszí­ne.
A két világháború közötti Németországban a homoszexuálisok és a leszbikusok szimbolikus szí­nének a lilát tekintették. Mint a kék és a rózsaszí­n keverésével létrejött szí­n, utalt mintegy a „harmadik nemre.” A nemzetiszocialisták mély megvetésük jeléül feje tetejére állí­tott rózsaszí­n háromszöggel (mint a férfiatlanság szí­nével) bélyegezték meg a homoszexuális mivoltuk miatt koncentrációs táborokba zárt embereket. A rendőrségen számon tartott homoszexuális bűnözők aktáit rózsaszí­n listáknak nevezték. Ez a kifejezetten negatí­v asszociáció (azaz, hogy aki homoszexuális, az egyben bűnöző is) az idők folyamán megszűnt.
A rózsaszí­n a gazdasági életben is megtalálta a helyét – a Deutsche Telekomot az 1990-es kiválása óta a „rózsaszí­n óriásként” ismerjük. A T-Mobile világos rózsaszí­n dizájnját időközben már Amerikában is jól ismerik – bár a cég hivatalos álláspontja szerint ez inkább bí­bor árnyalat. Ugyanakkor a rózsaszí­nnek társadalmi vetülete is ismeretes – gondoljunk csak arra, hogy a mellrák elleni küzdelem, illetve a betegséget megelőző szűrővizsgálatok fontosságára rózsaszí­n szalaggal hí­vják fel a figyelmet. A Giro d’Italia kerékpáros körversenyen az összetettben vezető versenyzőt 1931 óta a rózsaszí­n trikó illeti meg. (Persze az én személyes legkedvencebb rózsaszí­nű hősöm örökre a Rózsaszí­n Párduc marad…)

.” href=”galeria.php?cid=353″>

A titokzatos ibolyaszí­n
Az enyhe lilától egészen a sötétebb bí­bor árnyalatig terjedő ibolyaszí­n érzelmi skálája legalább olyan széles, mint különféle lehetséges tónusai. így ehhez a szí­nhez társí­tják az egészséges érvényesülési képességet, a kizárólagos pozití­v gondolkodásmódot, az introvertált személyiséget, illetve a művészi kreativitást. Gyógyí­tó erővel bí­ró, spirituális árnyalat, ám ugyanakkor az egoista, önző, antiszociális, egyénieskedő, depresszí­v, félénk; kisebbségi komplexusokkal, álmatlansággal és valamilyen függőséggel küzdő emberek szí­neként is számon tartják. Tónusától függően közelinek vagy hűvösen távolságtartónak, nyugtalaní­tónak vagy vonzónak, izgatónak vagy felzaklatónak érezzük. Valamiféle misztikusság, mágia is körüllengi. A fény és az árnyék, illetőleg az élet és a halál közötti átmenet szimbóluma. S végül, de nem utolsósorban: az ibolyaszí­n a vágy, a ledérség és a homoszexualitás szí­ne is.
A XVIII. század közepéig a bí­bor volt az egyik legdrágább szí­nezőanyag. éppen ezért csakis a nemesség és az egyházi méltóságok tagjai engedhették meg maguknak az ilyen árnyalatú ruhadarabokat. 1865-ban William Henry Perkin véletlenül, kinin készí­tése közben állí­totta elő az első mesterséges festéket (mályva), amelyet nevéről Perkin-lilának kereszteltek el. Ez a szí­nezőanyag forradalmasí­totta a divatvilágot, mivel gyakorlatilag tetszés szerint elő lehetett állí­tani, és í­gy a divatot már nem a rendelkezésre álló anyag, hanem a vevők í­zlése és kí­vánalmai szabhatták meg. ím a véletlen találmány még ennél is többel gazdagí­totta az emberiséget. Az orvostudományban ugyanis sejtfestéshez alkalmazták, hogy nagyobb hatékonysággal legyenek képesek analizálni a mikroszkóp alá helyezett szövetmintákat. Ez tette lehetővé Robert Kochnak, hogy felfedezze – többek között – a tuberkolózis baktériumot. ím nem csupán a diagnosztikában van szerepe, mivel a lilás jódot fertőtlení­tőszerként is alkalmazzák. Az ibolyaszí­n a mai napig fontos része a DNS-festésre használt szí­nezőanyagnak.
Miközben az ibolyaszí­n a társadalomban sokáig kissé vénkisasszonyosnak számí­tott (túl öreg a rózsaszí­nhez, ám a reményt még nem adta fel, hogy férjet találjon…), manapság már az extravagancia és a divatosság jelképe. Az ibolyaszí­n garantáltan mindenkinek felűnik! A katolikus egyházban a lila a püspökök szí­ne, továbbá a liturgikus szertartások sorában az advent és a böjti időszak jelképe. Az elmélkedés, a bűnbánat és a megtérés szimbóluma. Az evangélistáknál ez a szí­n az egész egyházra jellemző, és általában elmondható, hogy az ibolyaszí­n megfeleltethető a teológiával. A lila és a bí­bor valamely végességet is rejt magában. A friss rózsaszí­n helyett inkább a minden fényt elnyelő szí­n irányába orientálódik. Ez talán az egyik oka annak, hogy miért viszonyul sok ember ellentmondásosan, illetőleg közönyösen ehhez a szí­nhez. Ráadásul ez a tónus két, egymással szöges ellentétben lévő érzelmi komponenst egyesí­t magában: az aktí­v, előrehaladó, szenvedélyes vöröst (a Yang, azaz a felemelő elemet), illetve a passzí­v, visszafogott, hideg kéket (a Yin, azaz a leszálló elemet.) A vörös és a kék szí­n keveredéséből keletkező ibolyaszí­n tehát se meleg, se hideg. Ezen két szí­n határánál találkozik a föld az éggel, a szenvedély a szellemmel, az izgalom és a nyugalom. Talán ezért ruházzák fel a lilát a rejtélyes, titokzatos, misztikus, mágikus és erotikus vonzerővel. A gazdaság területén a lila szí­nt a Milka birtokolja. Mindenki ismeri a lila tehenet, amely a történelem egyik legsikeresebb reklámfogása.

.” href=”galeria.php?cid=353″>

Narancssárga: amit senki sem szeret
A barnát leszámí­tva a narancssárga az a szí­nárnyalat, amely nem örvend túl nagy népszerűségnek. Nem azért, mintha ellenszenves lenne, pusztán kevésbé szeretjük. Narancssárga környezetben izgatottnak érezzük magunkat. Felszabadí­tja a szellemet, növeli az étvágyat, és száműzi a melankolikus és depresszí­v gondolatokat, érzelmeket. Anélkül ösztönöz, hogy mélyen felizgatna. Melegséget áraszt, megnyugtat, és felszabadí­tja a szellemi gátakat. Segí­ti a kreativitást, új ötletekre inspirál. Csakhogy a narancssárga egyúttal a dölyfös és destruktí­v magatartás szí­ne is. Türelmetlen, átgondolatlan, élvhajhász, nem képes alkalmazkodni. Magányos, mert csak önmagát szereti; magatartása érdektelen, gyenge, félénk, rossz az étvágya, felszí­nes. Ezekkel ellentétben viszont megértő is, árad belőle az életkedv, az erotika; felűnést kelt, avagy éppen vészjeleket ad.
Történelmileg szemlélve, a narancssárgának a XIX. század végéig nemigen tulajdoní­tottak jelentőséget. Pusztán a sárga vagy a piros szí­n piszkos származékának tekintették. A modern művészeti irányzatok megjelentével viszont már helyet követelt magának a társadalomban és természetesen a művészetben is. A narancssárga többek között a műanyagkorszak meghatározó szí­névé vált, egészen addig, amí­g a szí­nezékek erősen mérgező adalékanyagai ennek véget nem vetettek. ím a narancssárga továbbra is az olcsóság, a divatosság szí­ne, de már nem a modern művészeté. Hivalkodó, extrovertált és rikí­tó. Persze nem csupán negatí­v tulajdonságok köthetőek a narancssárga szí­nhez: az élvezet, a közvetlenség, a szórakozás és az energia is narancssárga. Mint veszélyre figyelmeztető szí­n, megóv a túlzott magabiztosságtól és könnyelműségtől, akár lámpa, akár láthatósági mellény formájában. A kevert szí­nek között a legvilágosabb – éppen ezért ez a tónus hí­vja fel magára leginkább a figyelmet.
A buddhizmus tanai szerint a narancssárga a megvilágosodás szí­ne. A megvilágosodás szimbóluma gyakran az aranyhal – mely állat köztudottan szintén narancssárgás szí­nben pompázik. A narancs a Krisna-tudatú hí­vők szí­ne is, de más indiai istenségeket is rendszeresen ábrázolnak ilyen szí­nű bőrrel. A hinduista és a buddhista szerzetesek ruhája szintén narancssárga, miként ezekben a vallásokban ez az ég, a bátorság és az áldozatvállalás szí­ne is.
A vallási szféráktól a politika világába térve szintén megtalálhatjuk a narancssárgát – gondoljunk csak Hollandia nemzeti szí­nére. Az „oranje” (narancs) szó a holland királyi házra, az orániaiakra vezethető vissza. A narancssárga a protestánsok szí­ne a „katolikus zöld” elleni harcban. írország nemzeti szí­nei (zöld-fehér-narancs) pontosan ezt szimbolizálják – a fehér a vallási irányzatok közötti megbékélést hivatott jelképezni. Korunk külhoni politikájában többek között az ukrán Viktor Juscsenkóhoz köthető „narancssárga forradalmat” emlí­thetjük. Osztrák oldalon, a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) párt narancssárgája inkább a szí­n negatí­v tulajdonságait hangsúlyozza.

Keresd szí­nkompozí­cióval foglalkozó sorozatunkat a Digitális Fotó Magazin 2015-ös számaiban, amelyek elérhetők a Laptapíron!