A jól sikerült fénykép szempontjából a kép felépítése és a formai kompozíció mellett a színkompozíció is meghatározó tényező. A fotókat a szín vagy a színek kontrasztja élteti. Lássuk tehát magukat a színeket részletesen, melyiktől milyen hatást várhatunk.
| .” href=”galeria.php?cid=352″> |
Keresd színkompozícióval foglalkozó sorozatunkat a Digitális Fotó Magazin 2015-ös számaiban:
2015/1: Mit üzennek a színek?
2015/2: Színkontrasztok
2015/3: Színharmóniák
2015/4: Telítetlen színek (még nem jelent meg)
A sorozat tömören, közérthetően, jól használhatóan foglalja össze a színkompozíció alapjait. Minden részben házi feladat, a legjobb beküldött képek megjelennek a magazinban!
A színek a világ legősibb kifejezőeszközei közé tartoznak. Születésünk pillanatától kezdve körülvesznek minket. Színe mindennek van. Mi emberek is elkülöníthetőek vagyunk bőrszínünk alapján. Felfogjuk és megértjük azokat a jeleket, amelyeket a színek közölnek velünk. Csakhogy a színekben még ennél is több rejtőzik: a színek érzelmek, amelyek hatással vannak környezetükre. Az általunk hordott ruhák is tükrözik a személyiségünket, befolyásolják a hangulatunkat és a kapcsolatainkat.
Fizikai szempontból a szín pusztán a tárgyakról visszavert, különféle hullámhosszú fénysugarak vizuális felismerése. Négy alapszínként a sárgát (levegő őselem), a pirosat (űz őselem), a kéket (víz őselem), illetve a zöldet (föld őselem) különböztetjük meg. Ezek mellett ismerünk még kevert színeket (rózsaszín, viola, barna, narancsszín) és akromatikus színeket (fehér, szürke, fekete, ezüst, arany). Tapasztalataink alapján – tudatosan vagy öntudatlanul – minden egyes színhez különféle tulajdonságokat társítunk. Például a piros a szerelem klasszikus színe, a kék a bizalomé, a zöld pedig a reményt jelképezi. A sárga a fény színe, az arany az isteni mivoltot tükrözi, az ezüst a tisztaságot, a nemes lelkületet.
A színek emberekre gyakorolt eltérő hatása fizikai, pszichológiai, gyógyító és spirituális tulajdonságaiból származik. Tehát ha helyesen használjuk őket, terápiaként is alkalmazhatóak. Ráadásul a minket körülvevő színek, illetve ruházatunk árnyalatai rendkívül sokat elárulnak a személyiségünkről, hangulatunkról és aktuális érzelmi állapotunkról.
Sárga: a sokoldalú szín
A színkör szerint a sárga az egyik alapszín – a piros és a kék mellett -, egyben pedig a legvilágosabb és a legragyogóbb mind között. A nap, a fény, az emelkedettség és az öröm szimbóluma. Ezt a színt már a barlangrajzokon (például Lascaux – barlang) is használták. Az egyiptomiaknál a bőr tónusainak kiemelésére szolgált, és ugyanakkor alkalmazták falak festésére, illetve képek festőszíneként is. Az ázsiai kultúrkörben a boldogság, a dicsőség és a bölcsesség színe. Még Indiában is pozitív tölteű: Krisnát az indiai mítoszok sárgában ábrázolják. éppen ezért ebben a kultúrkörben a sárgát szép és szent színként tisztelik. A kereszténység azonban már ellenmondásosan viszonyult hozzá. A világos sáfránysárga egyfelől a hívők színe, másfelől a sárga általában az eretnekeket jelképezte, akik kétségbe vonták az egyház létjogosultságát, tanításait. Ráadásul a középkorban a sárga az ördög, illetve játszótársainak, a boszorkányoknak a színe volt. Ennek némileg ellentmondani látszik, hogy a mitológiában és a néphagyomány szerint a sárga szín alkalmas arra, hogy megvédjen a boszorkánymágiától. A történelem folyamán a sárgát újra és újra felhasználták mint a kirekesztés szimbólumát. A középkorban a szajhák, a zsidók, valamint olyan nők színe volt, akiknek törvényes házasságon kívül született gyermekük. A zsidókat például a reneszánsz korában arra kötelezték, hogy sárga ruhákban járjanak; a német nemzetiszocializmus ideje alatt pedig sárga csillaggal bélyegezték meg őket. így alakult ki a sárga gyűlölködő vonzata is, és így vált a kitaszítottak színévé.
| .” href=”galeria.php?cid=352″> |
Jókedvre derít, segíti a koncentrációt, kedveli az új ötleteket, rugalmas és képes alkalmazkodni. A sárga részben a kommunikáció színe is – gondoljunk például arra, hogy Németországban a posta színe is sárga, de asszociálhatunk a sárga oldalakra is. A sárga ráadásul gyors is – lásd: a kerékpárversenyeken az összetett versenyben az élen álló versenyzőé a sárga trikó. Bearanyozza az életet, enyhíti a depressziót, segíti a gyomor, a belek, a máj, a húgyhólyag és a lép működését. ím az olyan pozitív sárga tulajdonságok mellett, mint a friss, az objektív, az éles elméjű, a korrekt, a gyors és a becsületes, persze akadnak negatív attribútumok is, mint a cinikus, a csapodár, a szórakozott, a felszínes, a kapkodó, a kritikus és a pontatlan. Mint a legragyogóbb szín, a sárga egyben azt is jelenti: „vigyázat”! Tehát nincs miért csodálkozni azon, hogy számos sárga vagy sárgán virágzó növény mérgező. A méhek és a darazsak is sárga csíkjaikkal hívják fel a figyelmet veszélyes fullánkjukra. A futballban a sárga lap szintén figyelmeztetésre szolgál.
A sárga figyelmet követel, magára vonzza a tekintetet. Ha az ön kedvenc színe a sárga, a pszichológus azt gondolhatja: ön domináns, kommunikatív és barátságos személyiség. Ez a szín jótékony hatással van a bal agyfélteke működésére, és bizonyítottan segíti a koncentrációt, megköveteli a rendezettséget, az átláthatóságot, és olyan optimista hangulatot teremt, amely elűzi a félelmet. Ugyanakkor a túl sok sárga idegessé tesz, és túlzásokra hajlamosít. (Tehát itt is érvényes a szabály: a jóból is megárt a sok!) Ugyanez érvényes a szín tónusára is: a túlságosan rikító sárga elijeszt, a túl sápadt nagyon is visszahúzódóvá tesz. A koszos sárga a betegséggel, a féltékenységgel, a megtévesztéssel, a bosszúvágyással és az egoizmussal hozható összefüggésbe. Inkább maradjanak a melegebb sárga tónusoknál, hiszen azok melegséget és biztonságot sugároznak!
Keresd a folytatást és a színkompozícióval foglalkozó sorozatunkat a Digitális Fotó Magazin 2015-ös számaiban, amelyek elérhetők a Laptapíron!
facebook
instagram
hírlevél feliratkozás