facebook
instagram
hírlevél feliratkozásKét polarizációs szűrő felhasználásával könnyen készíthetünk szabályozható denzitású szürke szűrőt, megnyitva az utat a nagyon hosszú expozíciós idős fotózáshoz.
Gyakran előfordul, hogy több másodperces vagy hosszabb megvilágítási idővel szeretnénk felvételeket készíteni. Ilyen eset lehet, ha egy vízesés vagy egy patak vizét fátyolosan, elmosódottan kívánjuk megjeleníteni. Ha elég erős a megvilágítás, akkor még a választható legkisebb rekesznyílás is kevésnek bizonyulhat a megfelelő hosszúságú megvilágítási idő eléréséhez. Ilyenkor egy polárszűrő „mellékhatása”, az 1-1,5-szörös fényértéknyi fényelnyelés is kevés a cél eléréséhez, így célszerű különböző denzitású (fényelnyelésű), semlegesen szürke szűrőket használni a fény csökkentésére. A piacon a kétszeres fényelnyelésű szűrőtől egészen az ezerszeresig mindenféle kapható. Néhány különböző denzitású darabbal minden hosszú megvilágítást igénylő feladat megoldható, de jól jöhet egy változtatható denzitású szűrő is.
.” href=”galeria.php?cid=118″> |
A lineáris és a cirkuláris szűrők
Régről ismert, hogy ha két lineáris polárszűrőt egymás elé illesztünk, akkor azok egymáshoz viszonyított elforgatásával fokozatmentesen szabályozható szürke szűrőt kapunk.
Ez a megoldás azonban lineáris polárszűrőkkel a mai modern fényképezőgépek esetében nem alkalmazható, mert a bennük lévő fénymérő- és autofókusz-rendszerek segédtükrei szintén polarizálják a fényt, így ha már polarizált fény jut rájuk, meghamisíthatják a mérést. A gépek mérőrendszerei polarizálatlan fényre vannak hitelesítve. Ezért manapság szinte kizárólag csak cirkuláris polárszűrőt használunk. Ha két ilyen cirkuláris polárszűrőt egymás előtt elforgatunk, gyakorlatilag nem változik a fényelnyelés, nem úgy, mint a lineáris polárszűrők esetében. Miért? Miben különbözik a két szűrőtípus egymástól? (Itt most mellőzzük a polárszűrők általános használatára vonatkozó tudnivalókat.) A lineáris polárszűrő polarizálja a rajta keresztülhaladó fényt. A cirkuláris polárszűrő szintén így viselkedik, de az objektív felé eső hátsó felületét depolarizáló réteggel vonják be, ami a szűrő által polarizált fényt ismét „összekeveri”, depolarizálja, így a már ismét nem poláros fénnyel helyesen működnek a gép mérőrendszerei. Ha két cirkuláris polárszűrőt azonos pozícióban egymás elé teszünk, akkor az első szűrő a megszokott módon működik, a második viszont már csak depolarizált fényt „lát”, így a 2-3-szoros (1-1,5 fényértéknyi) fényerőcsökkenésen kívül elvben nincs más hatásuk.