Csináld magad – Szabályozható ND szűrő egyszerűen

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

Két polarizációs szűrő felhasználásával könnyen készí­thetünk szabályozható denzitású szürke szűrőt, megnyitva az utat a nagyon hosszú expozí­ciós idős fotózáshoz.

Gyakran előfordul, hogy több másodperces vagy hosszabb megvilágí­tási idővel szeretnénk felvételeket készí­teni. Ilyen eset lehet, ha egy ví­zesés vagy egy patak vizét fátyolosan, elmosódottan kí­vánjuk megjelení­teni. Ha elég erős a megvilágí­tás, akkor még a választható legkisebb rekesznyí­lás is kevésnek bizonyulhat a megfelelő hosszúságú megvilágí­tási idő eléréséhez. Ilyenkor egy polárszűrő „mellékhatása”, az 1-1,5-szörös fényértéknyi fényelnyelés is kevés a cél eléréséhez, í­gy célszerű különböző denzitású (fényelnyelésű), semlegesen szürke szűrőket használni a fény csökkentésére. A piacon a kétszeres fényelnyelésű szűrőtől egészen az ezerszeresig mindenféle kapható. Néhány különböző denzitású darabbal minden hosszú megvilágí­tást igénylő feladat megoldható, de jól jöhet egy változtatható denzitású szűrő is.

A lineáris és a cirkuláris szűrők
Régről ismert, hogy ha két lineáris polárszűrőt egymás elé illesztünk, akkor azok egymáshoz viszonyí­tott elforgatásával fokozatmentesen szabályozható szürke szűrőt kapunk.
Ez a megoldás azonban lineáris polárszűrőkkel a mai modern fényképezőgépek esetében nem alkalmazható, mert a bennük lévő fénymérő- és autofókusz-rendszerek segédtükrei szintén polarizálják a fényt, í­gy ha már polarizált fény jut rájuk, meghamisí­thatják a mérést. A gépek mérőrendszerei polarizálatlan fényre vannak hitelesí­tve. Ezért manapság szinte kizárólag csak cirkuláris polárszűrőt használunk. Ha két ilyen cirkuláris polárszűrőt egymás előtt elforgatunk, gyakorlatilag nem változik a fényelnyelés, nem úgy, mint a lineáris polárszűrők esetében. Miért? Miben különbözik a két szűrőtí­pus egymástól? (Itt most mellőzzük a polárszűrők általános használatára vonatkozó tudnivalókat.) A lineáris polárszűrő polarizálja a rajta keresztülhaladó fényt. A cirkuláris polárszűrő szintén í­gy viselkedik, de az objektí­v felé eső hátsó felületét depolarizáló réteggel vonják be, ami a szűrő által polarizált fényt ismét „összekeveri”, depolarizálja, í­gy a már ismét nem poláros fénnyel helyesen működnek a gép mérőrendszerei. Ha két cirkuláris polárszűrőt azonos pozí­cióban egymás elé teszünk, akkor az első szűrő a megszokott módon működik, a második viszont már csak depolarizált fényt „lát”, í­gy a 2-3-szoros (1-1,5 fényértéknyi) fényerőcsökkenésen kí­vül elvben nincs más hatásuk.

Két szűrő használata
Fordí­tsunk szembe két cirkuláris polárszűrőt! Most egymáshoz képest elforgatva igen jelentős denzitásváltozás figyelhető meg. (Arra figyeljünk, hogy a szűrőüvegeket is forgassuk, ne csak az objektí­vcsatlakozást biztosí­tó gyűrűt!) A fényelnyelés a minimális 2-2,5-szeres fényértéktől a maximális kb. 6-szoros fényértékig (6 rekesznyí­lás) változtatható, illetve még nagyobb mértékben is, de ilyenkor egyre erősebb kékes elszí­neződést kapunk, amit a képfeldolgozás során kijaví­thatunk. A 6-szoros fényértéknyi fényelnyelés azt jelenti, hogy pl. ha a szűrő nélküli esetre 1 s-os megvilágí­tást feltételezünk, akkor a kombinációval 64 s-ot is tudunk exponálni. Ilyen elven működik a Singh-Ray cég Vari-N szűrője is. Ennek legolcsóbb, 77 mm-es változata 340 dollár, azonban ez is a kékes tartomány irányába tolja el a képek szí­neit. A változtatható denzitású szűrőt házilag is elkészí­thetjük; ha nem is lesz olyan tökéletes, mint a gyári, de jól használható, és sokkal olcsóbb. Két, az alkalmazandó szűrőméretnek megfelelő méreű Cokin adaptergyűrűt egymással szembeforgatva összeragasztunk. Az objektí­vbe becsavarjuk az egyik szűrőt, majd annak menetes elejébe (fontos, hogy legyen első menete a szűrőknek) az összeragasztott gyűrűpárt, s végül arra rácsavarjuk fordí­tott állásban a második szűrőt. A szűrők forgatásánál, mivel a menetes részt kell forgatni, vigyázni kell, hogy azok ne csavarodjanak le.
Házi „vario ND” szűrőnk vignettálhat az objektí­v látószögétől függően. Ezt kiküszöbölhetjük, ha egy vékony átalakí­tó gyűrűvel az objektí­v szűrőmeneténél nagyobb menetátmérőjű szűrőpárt és Cokin adapter ringet választunk. Jobb megoldás, ha a két szűrőpár közötti gyűrűt elhagyjuk, és célszerűen a külső szűrőben az üveget fordí­tva szereljük be, í­gy a két szűrő közvetlenül egymásba csavarható. Ily módon a vignettálás veszélye is csökken. A megoldás hátránya, hogy ebben az esetben ezt a szűrőt hagyományos módon már nem tudjuk használni. Csökkenthetjük a vignettálás esélyét, ha ún. slim foglalatú, vékony szűrőket használunk.

A házi készí­tésű változtatható denzitású szűrővel fotóztam a kis csobogó képeit. Jól látható a szűrő használhatósága és szí­n eltoló hatása. Az első és a második kép között három, mí­g az első és a harmadik kép között hat fényértéknyi a megvilágí­tási különbség, az expozí­ciós idő az első képnél 0,5, a másodiknál 4, a harmadiknál 30 másodperc volt. A 30 másodperces expozí­cióval készült erősen kékes árnyalatú képből Photoshop segí­tségével lehet az eredetihez hasonló szí­nvilágú képet készí­teni, de az mindenképp némi miní´ségromlással jár

Share.

About Author

Admin