Barlangi fotózás

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

A barlangok világa mindig lenyűgözte az embereket, de csak kevesen vállalkoznak arra, hogy fényképezzék ezt a világot. A barlangi fotózás különleges műfaját Kovács Richárd barlangfotós, az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület elnöke mutatja be áprilisi lapszámunkban.

 

.” href=”galeria.php?cid=111″>

 

.” href=”galeria.php?cid=111″>

A barlangokat emlí­tve a legtöbbünknek az aggteleki cseppkőbarlang jut eszébe, pedig Magyarországon több mint 3700 barlangot tartanak nyilván. Legtöbbjüket a mészkőhegységekben találjuk, ezek az aggtelekihez hasonló karsztos képződmények, amiket a hegységeken keresztülfolyó ví­z mosott ki. De vannak egykori ví­zesések körül kialakult mésztufa barlangok, hévizes eredeű és kisebb vulkanikus eredeű barlangok, és kőzetrepedések mentén kialakult hasadékbarlangok is. A főváros alatt is figyelemre méltó kiterjedésű, meleg vizes eredeű barlangrendszerek húzódnak. Közülük a legnagyobb a Pálvölgyi-Mátyáshegyi-barlangrendszer, ásványkiválásokban a leggazdagabb a József-hegyi-barlang. Ennek tágas, fő járatszintjét hófehér gipsz, borsókő és törékeny, űs aragonitkristályok tömege borí­tja. Ritkaságai közé tartoznak a hatalmas „gipsztőrök”, csavarodó gipszvirágok és hajszálvékony gipszszálak, amelyek rendkí­vüli sérülékenysége miatt a barlang nem látogatható. Bár a hazai barlangokban nincsenek olyan többméteres gipszkristályok, mint a mexikói Cueva de los Cristales (Kristályok Barlangja) gigantikus képződményei, cseppkőben, borsókőben, néhány centiméteres csillogó kalcit-, aragonit- és gipszkristályokban nálunk sincs hiány. Akinek sikerül egyszer bepillantania ebbe a világba, az később aligha szabadul. Erről beszélgettem Kovács Richárd barlangfotóssal, az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület elnökével.

 

.” href=”galeria.php?cid=111″>

Olvassa el a teljes cikket a Digitális Fotó Magazin áprilisi számában!

Share.

About Author

Admin