A képtörténet mestere

Fotózta Hitlert, Mussolinit, Churchillt és Gandhit, ő készítette Einstein híres, pipázós képét, de újságíróként, rádiósként, filmesként is kipróbálta magát. Az Est és a Pesti Napló után a Life és a New York Times számára is dolgozott, képeit később a George Eastman House vásárolta meg.

.” href=”galeria.php?cid=222″>

Fotográfusi múltjának kezdetét három eseményhez kötötte. Az első kilencedik születésnapja volt, tehát 1910, amikor Józsi bátyjától egy Brownie boxgépet kapott. Ezzel a géppel még csak a családot fényképezte. A következő fotós â€žállomás”, amikor zöldfülű riporterként egy összecsukható Ica Atom géppel az Est Lapokban megjelenő cikkeit illusztrálta. A harmadik esemény pedig az volt, amikor az Est főszerkesztője kijelölte James Abby nevű amerikai fotós mellé kísérőnek azzal a feladattal, hogy vigye körbe Magyarországon, és segítsen neki képes riportot készíteni egy angol képeslap számára. A kísérgetés olyan jól sikerült, hogy Abby felajánlott Aignernek egy ügyintézői állást Párizsban. Ajánlatához egy utazási csekket is mellékelt, s mert Aigner már gyermekkorától kezdve külföldi karrierre vágyott, az ajánlatot elfogadta.

Keresse a teljes cikket a Digitális Fotó szeptember-októberi számában!