Érdekes és unalmas perspektí­va

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

Használja ki a perspektí­va adta lehetőségeket, hogy minél jobb és érdekesebb képeket készí­thessen! Azonban különleges nézőpontból is lehet unalmas képet készí­teni, mint ahogy egy klasszikus nézőpont is szolgálhat érdekességekkel. Cikkünkből megtudhatja a trükköket!

évről évre emberek milliói igyekeznek fel emeletes házak, tornyok, kilátópontok tetejére akár felvonóval, akár lépcsőn, fáradságot nem kí­mélve. Legtöbbször még belépődí­jat is fizetniük kell. Miért annyira érdekes a madárperspektí­vából készült kép? Nagyon egyszerű: szokatlan a nézőpont. Már a sok ezer évvel ezelőtti, legrégebbről fennmaradt rajzoknál és festményeknél is megtalálhatók a perspektivikus ábrázolás csí­rái. Az egyiptomi és a római művészek is foglalkoztak a térbeliség érzékeltetésével. Az más kérdés, hogy ebben később nem történt egyenes vonalú továbbfejlődés. Ehelyett az úgynevezett „jelentésperspektí­va” fejlődött ki. Az embereket rangjuktól függően nagyobbaknak vagy kisebbeknek ábrázolták. Sok régi városi látkép is í­gy épül még fel. A befolyásos emberek épületeit nagyobbnak vagy olyan helyen ábrázolták, amely korántsem felelt meg a valóságnak. Csak a perspektí­vát a geometria rideg pontosságával ábrázoló lyukkamra (camera obscura) feltalálásával következett be fordulópont, amely aztán évszázadokon keresztül rajzolási segédként funkcionált. Albrecht Dürer 1525-ben megjelent A mérés tankönyve c. műve fektette le az optimális, perspektivikus leképzés alapjait. Realisztikusan nézve ilyen értelemben számos tájkép- és épületfestő is sokkal inkább mesterembernek számí­tott, mint művésznek. Nekünk tehát sokkal egyszerűbb dolgunk van, nem kell bajlódnunk a matematikával és a körzővel, csupán egy fényképezőgépre van szükségünk, amely tökéletesen megvalósí­tja helyettünk a leképzést. De még í­gy felszerelve is lehetőségünk van saját döntésünknek megfelelően bemutatni a valóságot.

.” href=”galeria.php?cid=107″>

Madártávlat
Ha a fotó elkészí­tésének pontja jelentősen a téma fölött helyezkedik el, akkor madártávlatról beszélünk. Extrém esetben ez lehet akár teljes felülnézet is, ami szokatlan nézőpont, éppen ezért azonban nagyon érdekes is. A felülnézetből készült képeslapok, az ilyen képekkel illusztrált könyvek mindig jobban mennek.

Békaperspektí­va
Ha a fényképezőgép a talajon vagy nem sokkal felette áll, akkor készí­thetünk békaperspektí­vából képeket. A dolgok ilyen nézőpontból is szokatlanok számunkra, ezért hamar érdekessé teszik a fényképet. Mindenekelőtt sokkal egyszerűbb guggolni, térdelni vagy extrém esetben a fényképezőgép mellé feküdni, mint repülni.

.” href=”galeria.php?cid=107″>

A centrális perspektí­va
Leonardo da Vinci mester Az utolsó vacsora c. hí­res festményén Jézust helyezte a középpontba, s az ő szeméből indul ki az egész kép kompozí­ciója. A reneszánszt követően egyre több kép készült centrális perspektí­vából: vallási képek éppen úgy, mint házsorok, egyéb épületek és tájképek. Ránk is, akik fényképezőgéppel járjuk az utakat, sok olyan téma vár, amelyet rögtön centrális perspektí­vából fotóznánk. Az, hogy a szemlélő tekintete mennyire szegződik egy ilyen kép középpontjára, attól függ, milyen objektí­vet (gyújtótávolságot) használunk.

Olvassa el a teljes cikket a Digitális Fotó Magazin áprilisi számában!

Share.

About Author

Admin