Panasonic - A tükör nélküli jövő

2017-11-22 10:09
Néhány évvel ezelőtt még jogos lehetett a kérdés, hogy a tükör nélküliség csak egy gyorsan múló hóbort, vagy a jövő kamerakonstrukciója. Most már egyértelmű a válasz, hogy a jövő a tükör nélküli kameráké.
A Panasonic különleges helyzetben van a fényképezőgépgyártók között, ugyanis két kezdeti kivételtől eltekintve mindezidáig csak tükör nélküli kamerákat fejlesztett. Ez nem is lehet véletlen, ugyanis a cég rendkívül erős szórakoztatóelektronikai gyökereinek köszönhetően közvetlenül emelhetett át megoldásokat a professzionális és amatőr videótechnikából, amelyben kulcstényező a szenzor által szolgáltatott élő képfolyam. Ez ugyanis a tükör nélküli kamerák egyik alapvető működtető elve. A Panasonic 2008-ban az elsők között döntött a tükör nélküli konstrukció mellett és mutatta be a Lumix G sorozat első tagját, a G1-et, amely nem csak a cég, hanem a fogyasztói szegmens első modern tükör nélküli kamerája is volt.

Tükörreflexes és tükör nélküli Panasonic fényképezőgép központi része (balra az L10, jobbra a G1). A különbség magáért beszél

A digitális keresőkép

A tükör még a filmes korszakban került a fényképezőgépekbe az 1930-as, 1940-es években, ugyanis csak így lehetett biztosítani, hogy a fotós a valódi, a filmkockára kerülő képet lássa, bármilyen objektívet is használ. A külön fénymérőrendszert, majd később a külön autofókusz-rendszert is a tükör és a kereső elemeihez integrálták, a filmes korszak végére elképesztően bonyolult mechanikus szerkezeteket és optikai-elektromos rendszereket hozva létre a vázakban. A digitális videótechnikában és a kompakt gépes digitális fotózásban azonban a kezdetektől fogva az objektívből egyenesen a képszenzorig tartó közvetlen fényút, és ezzel együtt az elektronikus keresőkép jelentette az egyetlen lehetséges megoldást. A folyamatosan működő képszenzor ugyanis digitális keresőképet szolgáltat és alkalmas a fénymérő, valamint az autofókusz-érzékelő feladatainak is az átvételére. Addig azonban, amíg ezt a technológiát el lehetett helyezni egy magas minőségű, cserélhető objektíves (DSLM) fényképezőgépben, hosszú időnek kellett eltelnie. A Panasonic videótechnikában szerzett tapasztalata itt aranyat ért, ugyanis tudott olyan nagy sebességű képfeldolgozó rendszert építeni, amely valós időben, az élőkép figyelésével döntött az élességállításról, és valós időben határozta meg az expozíciót. Ráadásul, a kizárólag a Lumix G családban megtalálható utólagos fókusz funkcióval még a fényképezőgépen is szerkeszthetjük a már elkattintott fotó fókuszpontját.


Az automatikus élességállításért és a képfeldolgozásért felelős Venus Engine processzor a Panasonic GH5 fényképezőgépben. Neki köszönhető a gyors élességállítás, a 4K videó, az utólagos fókuszálás és persze a kiemelkedő képminőség.

Határtalan előnyök

A tükrös keresőrendszer elhagyásával hirtelen jelentősen csökkent a fényképezőgépek mérete és tömege, valamit bonyolultsága. A fel- és lecsapódó tükör, az azt nagy sebességgel mozgató tükörmechanika, a speciális mattüveg és a drága optikai üvegből készülő pentaprizma elhagyása egyszerűbbé tette a konstrukciót és számos hibalehetőséget küszöbölt ki. Az exponálásnál a tükör nélküli kameráknál mindössze a redőnyzár mozdul el, vagy az elektronikus zár bekapcsolásakor még az sem, így lehetővé válik a teljesen hangtalan és vibrációmentes exponálás, amelynek nem csak a színházi fotósok és a természetfotósok örülnek, de azok is, akik például egy alvó kisbabát szeretnének megörökíteni. A tükör elhagyása lehetőséget ad arra, hogy az élő digitális keresőképet a fényképezőgép hátoldalán lévő nagy méretű monitoron, vagy pedig a szintén digitális keresőben lehessen megjeleníteni. A monitor nagy előnye, hogy messzebbről is jól látható, illetve, ha kihajthatóra vagy kiforgathatóra tervezték, mint például a népszerű G80 kamera esetében, akkor pedig bármilyen felvételi helyzetben kényelmes a használata - akár szelfizés során is. (Sőt, mi több, tökéletes portréfotóinkat a WI-Fi funkciónak köszönhetően akár azonnal, közvetlenül a fényképezőgépről oszthatjuk meg a nagyvilággal.) A kereső pedig nagy fényben kényelmesebb, illetve stabilabb géptartást tesz lehetővé, ugyanis szemhez emelt kamerával sokkal biztosabban lehet fényképezni, még hosszabb expozíciós idők esetén is. (Mondjuk a hosszú expozíciós idők kitartásához hihetetlen nagy segítséget ad a Panasonic hibrid O.I.S. stabilizátora, amely a vázba épített szenzormozgatásos és az objektívbe épített lencsemozgatásos megoldásokat egyszerre használja, így jobb hatásfokú, mint külön-külön csak az egyik, illetve csak a másik megoldás. A haladó amatőrök körében kedvelt GX80 esetében a két rendszer együttesen 4,5 időértéknyi eltérést képes kompenzálni.)


A Dual I.S. 2 rendszer sokkal hatékonyabban képes a kézremegés kompenzálására, mint a csak szenzormozgatásos, illetve csak lencsemozgatásos képstabilizátorok

Az elektronikus keresőkép további hatalmas előnye, hogy bármilyen felirat és információ megjeleníthető rajta, így a fotós mindig csak azokat az adatokat látja, amelyeket épp szeretne. Az élő hisztogram, illetve a kiégési figyelmeztetés már a kép elkészítése előtt lehetővé teszi az expozíció pontos beállítását, így kevesebb ismétlésre, próbálgatásra van szükség, még összetett megvilágítási szituációk között is, nem is beszélve arról, hogy a digitális szűrők és a képmódosítások hatása már előre is látszik.
Az elektronikus keresők hihetetlen fejlődésen mentek át az utóbbi években. A tükrös megoldásoknál ma már jóval világosabb és nagyobb méretű keresők immár egyáltalán nem mutatnak pixeles képet, jól megítélhető bennük az élesség, valamint még kevés fényben is magas marad a képismétlési sebességük, így nem válik szaggatottá a látvány. A GH5 esetében például a 100%-os képlefedés mellett 0,76-szoros a nagyítás (kisfilmes értékre vetítve), ami jobb, mint a legtöbb professzionális tükrös kamera keresőnagyítási értéke.
A tükör nélküliségnek van még egy nagy előnye: a sebesség. Amíg a millió forintos professzionális tükrös kameráknál csak hihetetlenül nagy fejlesztőmunka eredményeként sikerült 12 vagy 14 kép/s-os sorozatfelvételi sebességet elérni - hiszen minden egyes felvétel előtt visszacsapódik és újra felcsapódik a tükör -, addig például az új Panasonic G9-nél folyamatos élességállítás és fénymérés mellett 20 kép/s-os, előre rögzített paraméterekkel pedig akár 60 kép/s-os sorozatfelvételre is lehetőség van, természetesen a teljes, 20 megapixeles felbontással.

A Panasonic G9-et nem csak a sorozatfelvételi sebessége és hihetetlanül sok felső kategóriás szolgáltatása, hanem masszív és időjárásálló felépítése is a professzionális eszkzök közé emeli.

A méret a lényeg
A tükör nélküli világban a méret a lényeg - azonban nem a nagy, hanem a kicsi. A Panasonic rendkívül szerencsés szenzorformátumot választott, a 4/3 colos érzékelő ugyanis pont annyival kisebb, mint a még elterjedt APS-C vagy full-frame formátum, hogy jelentősen kisebb kamerák és objektívek építését teszi lehetővé, de nem annyira kicsi, hogy az fájó kompromisszumokkal járjon a képminőség terén. Egy tükör nélküli kamerából szabadon kihagyható a bekukucskálós elektronikus kereső, hiszen ott van a nagy méretű hátoldali képernyő. Eredményként olyan kicsi méretű kamerák építhetők, amelyek vetekszenek a zsebkompaktok méretével, holott azoknál sokszorta jobb képminőséget, sokszorta gyorsabb működést és sokszorta nagyobb rugalmasságot biztosítanak a cserélhető objektívek révén. A kis méret szabadabb kezet enged a dizájnereknek is, így születhetnek olyan apró és elegáns kamerák, mint amilyen a GX800. A klasszikus fényképezőgép-építés legszebb korszakát idéző formaterv és a kis méret mögött pedig kényelmesen elfér a mai kor csúcstechnológiája. Tükör nélkül azonban nem csak kicsi gépek építhetők. Akik kedvelik a jó fogású, nagy markolatú gépeket, esetleg sokat dolgoznak nagyobb gyújtótávolságú objektívekkel, inkább egy méretesebb vázszerkezettel ellátott kamerát fognak vásárolni, mint amilyen a masszív és időjárásálló burkolattal ellátott GH5 vagy G9 modell. Ezeknél a professzionális használatra is alkalmas kameráknál amit csak lehet magnéziumötvözetből készítenek, és ahol csak lehet időjárásálló szigeteléseket alkalmaznak, hogy a por, a vízcseppek és a pára ne hatolhasson be a vázba.

Az igazi előny azonban akkor mutatkozik meg, ha a fotós együtt szeretne használni például két kamerát, egy kisebbet és egy nagyobbat. A Micro Four Thirds rendszerű Panasonic kameráknál ugyanis egyaránt rendelkezésre áll mindkét opció, az objektívpark azonban azonos lehet. A kedvező árú és kis méretű objektívek mellett a professzionális minőségű, nagy fényerejű darabok is rendelkezésre állnak, és ugyanúgy feltehetők az apró GF8-ra, mint a masszív G9-re, ami példátlan szabadságot ad a fotósoknak.

(Támogatott tartalom)