Retracings – archí­vumhasználat a kortárs fotográfiában

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

Az archí­vumhasználatról szóló kiállí­tás ötletét és koncepcióját részben Jacques Derrida tanulmányai ihlették. Az archiválási lázról í­rott tanulmányában arra tett kí­sérletet, hogy leválassza az archí­vumot, mint intézményt, arról a szerinte leegyszerűsí­tett használatról, amelyben az emlékezet tapasztalataként, azaz ‘az elűnt idő nyomában indí­tott kutatásként’ definiálódik.

A levéltárak, gyűjtemények narratí­vaképző erejéről a képzőművészet is megszólalt, aktí­van használva az archí­vumokat már az 1970-es évektől. A rákérdezés aktualitása a digitális gyűjtemények megjelenésével és szuper gyorsaságú terjedésével került előtérbe. Ez nemcsak a megsokasodott és megkönnyí­tett hozzáférést jelentette, hanem az ellenőrizetlen és átgondolatlan információknak, azaz a manipuláció lehetőségének is tág teret adott. Információéhség és az alapos feldolgozás, végiggondolás érzékeny egyensúlya is hatással volt a kiállí­tás koncepciójára, amennyiben arra ösztökélte a felkért művészeket, hogy a tágan értelmezett gyűjteményekben kutassanak, és kitöltsék az addig hozzájuk tapadt kartotéklapok üres helyeit. Különösen aktuális kérdés ez a fotográfiával kapcsolatban, amely egyszerre eszköze és tárgya is a gyűjteményeknek, gyűjteményezésnek.

A kiállí­tás koncepciója a hatalom eszközei és manipulációja mellett, sőt előtt elsősorban a művészi kreativitás, az archí­vum használatra alapozott alkotói fantázia mozgásba hozására épí­tett. A munkára felkért alkotók szabadon választhattak az archí­vumok sokaságából. Ki a kommunikációra (katonagalambok), ki a már meglévő gyűjtemények forrásaira támaszkodott (magán- és közgyűj-temények, digitális archí­vumok), hogy egy-egy dokumentumot mikrovizsgálat alá vegyenek, felfedezzék és interpretálják keletkezési körülményeiket.

A kiállí­tás célja, hogy a szövegek, fotó és egyéb gyűjteményi egységeken keresztül összefüggésekre mutasson rá, és dialógust kezdeményezzen a dokumentumok különböző fajtái között, és a párbeszédet kiterjessze a konfliktusokkal terhelt világunkra.

Kurátor: Uhl Gabriella

Művészek: Ana Adam, Bozsó András, Csontó Lajos, Hajdú József, Károly Sándor íron, Kovács Melinda, Cristian Opris, Szamódy Zsolt Olaf, Tarjáni Antal, Telek Balázs.

Megtekinthető:
Budapest Galéria, 1036 Budapest, Lajos utca 158.
2014. november 13 – 2015. január 12.

 

Share.

About Author

Admin