Panasonic – A tükör nélküli jövő

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

Néhány évvel ezelőtt még jogos lehetett a kérdés, hogy a tükör nélküliség csak egy gyorsan múló hóbort, vagy a jövő kamerakonstrukciója. Most már egyértelmű a válasz, hogy a jövő a tükör nélküli kameráké.

A Panasonic különleges helyzetben van a fényképezőgépgyártók között, ugyanis két kezdeti kivételtől eltekintve mindezidáig csak tükör nélküli kamerákat fejlesztett. Ez nem is lehet véletlen, ugyanis a cég rendkí­vül erős szórakoztatóelektronikai gyökereinek köszönhetően közvetlenül emelhetett át megoldásokat a professzionális és amatőr videótechnikából, amelyben kulcstényező a szenzor által szolgáltatott élő képfolyam. Ez ugyanis a tükör nélküli kamerák egyik alapvető működtető elve. A Panasonic 2008-ban az elsők között döntött a tükör nélküli konstrukció mellett és mutatta be a Lumix G sorozat első tagját, a G1-et, amely nem csak a cég, hanem a fogyasztói szegmens első modern tükör nélküli kamerája is volt.

Tükörreflexes és tükör nélküli Panasonic fényképezőgép központi része (balra az L10, jobbra a G1). A különbség magáért beszél

A digitális keresőkép

A tükör még a filmes korszakban került a fényképezőgépekbe az 1930-as, 1940-es években, ugyanis csak í­gy lehetett biztosí­tani, hogy a fotós a valódi, a filmkockára kerülő képet lássa, bármilyen objektí­vet is használ. A külön fénymérőrendszert, majd később a külön autofókusz-rendszert is a tükör és a kereső elemeihez integrálták, a filmes korszak végére elképesztően bonyolult mechanikus szerkezeteket és optikai-elektromos rendszereket hozva létre a vázakban. A digitális videótechnikában és a kompakt gépes digitális fotózásban azonban a kezdetektől fogva az objektí­vből egyenesen a képszenzorig tartó közvetlen fényút, és ezzel együtt az elektronikus keresőkép jelentette az egyetlen lehetséges megoldást. A folyamatosan működő képszenzor ugyanis digitális keresőképet szolgáltat és alkalmas a fénymérő, valamint az autofókusz-érzékelő feladatainak is az átvételére. Addig azonban, amí­g ezt a technológiát el lehetett helyezni egy magas minőségű, cserélhető objektí­ves (DSLM) fényképezőgépben, hosszú időnek kellett eltelnie. A Panasonic videótechnikában szerzett tapasztalata itt aranyat ért, ugyanis tudott olyan nagy sebességű képfeldolgozó rendszert épí­teni, amely valós időben, az élőkép figyelésével döntött az élességállí­tásról, és valós időben határozta meg az expozí­ciót. Ráadásul, a kizárólag a Lumix G családban megtalálható utólagos fókusz funkcióval még a fényképezőgépen is szerkeszthetjük a már elkattintott fotó fókuszpontját.

Az automatikus élességállí­tásért és a képfeldolgozásért felelős Venus Engine processzor a Panasonic GH5 fényképezőgépben. Neki köszönhető a gyors élességállí­tás, a 4K videó, az utólagos fókuszálás és persze a kiemelkedő képminőség.

Határtalan előnyök

A tükrös keresőrendszer elhagyásával hirtelen jelentősen csökkent a fényképezőgépek mérete és tömege, valamit bonyolultsága. A fel- és lecsapódó tükör, az azt nagy sebességgel mozgató tükörmechanika, a speciális mattüveg és a drága optikai üvegből készülő pentaprizma elhagyása egyszerűbbé tette a konstrukciót és számos hibalehetőséget küszöbölt ki. Az exponálásnál a tükör nélküli kameráknál mindössze a redőnyzár mozdul el, vagy az elektronikus zár bekapcsolásakor még az sem, í­gy lehetővé válik a teljesen hangtalan és vibrációmentes exponálás, amelynek nem csak a szí­nházi fotósok és a természetfotósok örülnek, de azok is, akik például egy alvó kisbabát szeretnének megörökí­teni. A tükör elhagyása lehetőséget ad arra, hogy az élő digitális keresőképet a fényképezőgép hátoldalán lévő nagy méreű monitoron, vagy pedig a szintén digitális keresőben lehessen megjelení­teni. A monitor nagy előnye, hogy messzebbről is jól látható, illetve, ha kihajthatóra vagy kiforgathatóra tervezték, mint például a népszerű G80 kamera esetében, akkor pedig bármilyen felvételi helyzetben kényelmes a használata – akár szelfizés során is. (Sőt, mi több, tökéletes portréfotóinkat a WI-Fi funkciónak köszönhetően akár azonnal, közvetlenül a fényképezőgépről oszthatjuk meg a nagyvilággal.) A kereső pedig nagy fényben kényelmesebb, illetve stabilabb géptartást tesz lehetővé, ugyanis szemhez emelt kamerával sokkal biztosabban lehet fényképezni, még hosszabb expozí­ciós idők esetén is. (Mondjuk a hosszú expozí­ciós idők kitartásához hihetetlen nagy segí­tséget ad a Panasonic hibrid O.I.S. stabilizátora, amely a vázba épí­tett szenzormozgatásos és az objektí­vbe épí­tett lencsemozgatásos megoldásokat egyszerre használja, í­gy jobb hatásfokú, mint külön-külön csak az egyik, illetve csak a másik megoldás. A haladó amatőrök körében kedvelt GX80 esetében a két rendszer együttesen 4,5 időértéknyi eltérést képes kompenzálni.)

A Dual I.S. 2 rendszer sokkal hatékonyabban képes a kézremegés kompenzálására, mint a csak szenzormozgatásos, illetve csak lencsemozgatásos képstabilizátorok

Az elektronikus keresőkép további hatalmas előnye, hogy bármilyen felirat és információ megjelení­thető rajta, í­gy a fotós mindig csak azokat az adatokat látja, amelyeket épp szeretne. Az élő hisztogram, illetve a kiégési figyelmeztetés már a kép elkészí­tése előtt lehetővé teszi az expozí­ció pontos beállí­tását, í­gy kevesebb ismétlésre, próbálgatásra van szükség, még összetett megvilágí­tási szituációk között is, nem is beszélve arról, hogy a digitális szűrők és a képmódosí­tások hatása már előre is látszik.
Az elektronikus keresők hihetetlen fejlődésen mentek át az utóbbi években. A tükrös megoldásoknál ma már jóval világosabb és nagyobb méreű keresők immár egyáltalán nem mutatnak pixeles képet, jól megí­télhető bennük az élesség, valamint még kevés fényben is magas marad a képismétlési sebességük, í­gy nem válik szaggatottá a látvány. A GH5 esetében például a 100%-os képlefedés mellett 0,76-szoros a nagyí­tás (kisfilmes értékre vetí­tve), ami jobb, mint a legtöbb professzionális tükrös kamera keresőnagyí­tási értéke.
A tükör nélküliségnek van még egy nagy előnye: a sebesség. Amí­g a millió forintos professzionális tükrös kameráknál csak hihetetlenül nagy fejlesztőmunka eredményeként sikerült 12 vagy 14 kép/s-os sorozatfelvételi sebességet elérni – hiszen minden egyes felvétel előtt visszacsapódik és újra felcsapódik a tükör -, addig például az új Panasonic G9-nél folyamatos élességállí­tás és fénymérés mellett 20 kép/s-os, előre rögzí­tett paraméterekkel pedig akár 60 kép/s-os sorozatfelvételre is lehetőség van, természetesen a teljes, 20 megapixeles felbontással.

A Panasonic G9-et nem csak a sorozatfelvételi sebessége és hihetetlanül sok felső kategóriás szolgáltatása, hanem masszí­v és időjárásálló felépí­tése is a professzionális eszkzök közé emeli.

A méret a lényeg
A tükör nélküli világban a méret a lényeg – azonban nem a nagy, hanem a kicsi. A Panasonic rendkí­vül szerencsés szenzorformátumot választott, a 4/3 colos érzékelő ugyanis pont annyival kisebb, mint a még elterjedt APS-C vagy full-frame formátum, hogy jelentősen kisebb kamerák és objektí­vek épí­tését teszi lehetővé, de nem annyira kicsi, hogy az fájó kompromisszumokkal járjon a képminőség terén. Egy tükör nélküli kamerából szabadon kihagyható a bekukucskálós elektronikus kereső, hiszen ott van a nagy méreű hátoldali képernyő. Eredményként olyan kicsi méreű kamerák épí­thetők, amelyek vetekszenek a zsebkompaktok méretével, holott azoknál sokszorta jobb képminőséget, sokszorta gyorsabb működést és sokszorta nagyobb rugalmasságot biztosí­tanak a cserélhető objektí­vek révén. A kis méret szabadabb kezet enged a dizájnereknek is, í­gy születhetnek olyan apró és elegáns kamerák, mint amilyen a GX800. A klasszikus fényképezőgép-épí­tés legszebb korszakát idéző formaterv és a kis méret mögött pedig kényelmesen elfér a mai kor csúcstechnológiája. Tükör nélkül azonban nem csak kicsi gépek épí­thetők. Akik kedvelik a jó fogású, nagy markolatú gépeket, esetleg sokat dolgoznak nagyobb gyújtótávolságú objektí­vekkel, inkább egy méretesebb vázszerkezettel ellátott kamerát fognak vásárolni, mint amilyen a masszí­v és időjárásálló burkolattal ellátott GH5 vagy G9 modell. Ezeknél a professzionális használatra is alkalmas kameráknál amit csak lehet magnéziumötvözetből készí­tenek, és ahol csak lehet időjárásálló szigeteléseket alkalmaznak, hogy a por, a ví­zcseppek és a pára ne hatolhasson be a vázba.

Az igazi előny azonban akkor mutatkozik meg, ha a fotós együtt szeretne használni például két kamerát, egy kisebbet és egy nagyobbat. A Micro Four Thirds rendszerű Panasonic kameráknál ugyanis egyaránt rendelkezésre áll mindkét opció, az objektí­vpark azonban azonos lehet. A kedvező árú és kis méreű objektí­vek mellett a professzionális minőségű, nagy fényerejű darabok is rendelkezésre állnak, és ugyanúgy feltehetők az apró GF8-ra, mint a masszí­v G9-re, ami példátlan szabadságot ad a fotósoknak.

(Támogatott tartalom)

Share.

About Author

Admin

Comments are closed.