Nikon Z – az első benyomások

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

A Nikon tokiói sajtóbejelentésén és budapesti sajtótájékoztatón is ott voltunk, továbbá részletesen is kipróbáltuk a Nikon Z kamerák első példányait.

 

Vége a várakozásnak: A Nikon budapesti sajtótájékoztatója

A Nikon napra pontosan 11 évvel az előző meghatározó sajtóbejelentése (full frame szenzor és a D3) után augusztus 23-án bemutatta tükör nélküli full-frame fényképezőgéprendszerét, amely a jövőben leválthatja a cég tükrös kameráit. Elsőként két váz érkezett, a 45 megapixeles Z7 és a 24 megapixels Z6, az új, Z jelű objektí­vcsatlakozáshoz pedig három objektí­v, egy 24-70 mm f/4-es, egy 50 mm f/1,8 és egy 35 mm f/1,8.

Bánkuti András, Tokio:
Bár a sajtótájékoztató napját korábban találgatások előzték meg, a kiszivárgott hí­rek, majd az interneten keringő fotók alapján biztossá vált, hogy bekövetkezik végre, amit a szakma évek óta vár: az egyik legnevesebb fényképezőgép-gyártó piacra lép full-frame tükör nélküli gépvázával. Természetesen vártuk a hozzá illeszkedő új objektí­veket is. Na meg egy átalakí­tót, hogy a régebbi objektí­veket is használhassák tulajdonosaik.

Egy kettévágott DSLR és egy kettévágott Z kamera a Nikon tokiói rendezvényén

A Nikon megadta a módját, a világ minden részéről Tokióba hí­vott számos újságí­rót és fotográfus-szerkesztőt, akikkel együtt, a Digitális Fotó Magazin képviseletében, magam is izgatottan vártam a bemutatót. A 13 órára meghirdetett sajtótájékoztató, a japán gyorsvonatokhoz hasonlóan, percre pontosan indult. Rövid, a Nikon régi, legendás fényképezőgépeit bemutató felvezető után a vállalat elnöke állt a mikrofon elé, és jelentette be, hogy történelmi nap ez a cég életében, majd átadta a szót szakmai helyettesének, aki bemutatta az új termékeket. Nem is egy, hanem egyenesen két fényképezőgépet, a Z 7-es jelűt, amely szeptemberben már megvásárolható, mí­g a Z 6 gépet, amely csak novemberben kerül a boltokba. Ezt követte az elkészült, valamint a tervezett objektí­vek bemutatása.

A világ minden részéről meghí­vott szakújságí­rók Nikon Z kamerákat tesztelnek Tokióban

A bemutató nem protokolláris ceremónia volt, sajtótájékoztatóhoz illően az újságí­rók is kérdezhettek. Többször szóba került például a Sony Alpha, amely időben (mint tükör nélküli full-frame kamera) megelőzte a Nikont. A válaszban elhangzott, hogy figyelik a piacot, és látják, mennyire fejlődik a MILC-kamerák piaca, ezért is erősí­tettek ebben az ágazatban. Ezek után következett a találkozás a Z 7-esel és a 4/24-70-es objektí­vvel. Egy óra volt ezen a napon az ismerkedésre. A kis alapzoom kiválóan működött. Gyors volt, és kellően éles képet lehetett készí­teni vele. Mivel volt nálam F-bajonettes 2,8/24-70 objektí­v is, í­gy kipróbáltam az FTZ-adaptert is, amely nagyon jó, hogy kijött, mert nélküle sovány lenne a géphez használható objektí­vpark. Egy ideig még biztosan együtt fog élni – sokszor egy fotótáskában – az F- és a Z-bajonett.

A helyszí­ni beszámoló folytatása a Digitális Fotó Magazin szeptember októberi lapszámában olvasható, amely szeptember 11-én jelenik meg.

Az új és a régi bajonett
Az új, Z-bajonett megjelenése jogosan veti fel a kérdést, hogy mi lesz a régivel. A Nikon 59 év után jelentkezett új objektí­vcsatlakozással, amely hosszú távon a legendás F-bajonett utódja lehet. Bár jelenleg a Nikoné a legrégebbi hagyományokkal rendelkező tükörreflexes csatlakozás, ami páratlan visszamenőleges kompatibilitást nyújt az iparágban, hátrányai is vannak. A modern csatlakozásokhoz képest kicsi a belső átmérője, ami maximálja az objektí­vek hátsó lencsetagjának a méretét is, korlátokat jelentve az objektí­vek tervezésénél. Egészen az elmúlt évekig, azaz az E jelű, elektromágneses rekeszvezérlésű objektí­vek megjelenéséig mechanikai megoldással történt a rekesz vezérlése, ami kevésbé pontos és nem olyan gyors, mint az elektronikus megoldás, ráadásul pluszhelyet foglal, és bizonyos irányokban megkötötte a fejlesztők kezét, akár objektí­vet, akár vázat terveztek. Az elsőként kiemelt előny, a remek visszamenőleges kompatibilitás azonban hátrány is egyben.

Az eredeti 1959-es F-bajonettet azóta nagyon sok lépésben fejlesztették tovább, í­gy érdemes megnézni a meglehetően nagy kompatibilitási táblázatokat, mielőtt jelentősen különböző korú vázat és objektí­veket szeretnénk egymással párosí­tani. Összességében a Nikonnak mindenképp egy új, jövőálló bajonettet kellett most készí­tenie, amely alkalmas lesz majd arra, hogy teljesen átvegye az F-bajonett helyét.

Szeptember 11-én megjelenő lapunkban részletes elemzésben próbálunk utánajárni, hogy milyen út vezetett a Nikon új rendszerének megalkotásáig, illetve, hogy milyen az a környezet, amelyben a Nikon új rendszerének meg kell állnia a helyét.

Az első személyes benyomások
A bejelentés után néhány nappal máris kézbe foghattuk és kipróbálhattuk a Nikon gyökeresen új Z-rendszerű kameráját. Bár egyelőre még csak a kamera nem végleges változata volt hozzáférhető, amennyire csak lehet, minden lényeges funkciót megvizsgáltunk, a teljesí­tményre és a képminőségre visszatérünk majd, amint hozzájutunk egy végleges Z 6- vagy Z 7-példányhoz egy hosszabb tesztidőszakra.

Váz és ergonómia
A napi több órán át fotózó profik számára az ergonómia elsődleges, a Nikon pedig fogott egy a tükör nélküli világban viszonylag nagynak számí­tó markolatot, és azt épí­tette rá egy lényegében szokásos méreű tükör nélküli testre. A végeredmény remek lett, egyáltalán nem érezni túl kicsinek vagy kényelmetlennek a vázat, elegendően mély a hely a markolat belső részén, alul sem csúszik le a kisujjunk és jó helyen van a hátulsó kiemelkedés is, ami a hüvelykujjat támasztja. Maga a szerkezet mindenhol magnéziumötvözet, az illesztéseknél és a kezelőszerveknél pedig a tükrös gépekhez hasonló szigetelések találhatók.

Szemmel láthatóan nagy gondot fordí­tottak arra, hogy a kezelés a lehető legjobban hasonlí­tson az eddigi termékekére. így ebben semmilyen forradalmi újdonságra nem kell számí­tani, de ez jól is van í­gy, mert aki a tükrös szettjét bőví­tené egy Z-vázzal, nem kényszerül újratanulni a koncepciót. Ez igaz a szoftverre is, a profi DSLR-világban megszokott menürendszert és logikát kapjuk, amelyet a Nikon nagyon sok év alatt csiszolt ki, és ami benne van minden Nikon-fotós kezében. A hagyományosan az LCD bal oldalán elhelyezkedő gombcsoportot a Nikon megszüntette, a lejátszó-törlő gombok balra felülre, a menü és a nagyí­tógombok jobbra le kerültek. Itt alakult most ki egy kis zsúfoltság, talán ez a négyes gombcsoport tekinthető a kezelés szempontjából gyengébb pontnak. Jó kérdés egyébként, hogy a Nikon pontosan kiket is célzott meg a Z 6 és a Z 7 kamerákkal. Vázfelépí­tésben, árban és tudásban a D750 és D850 környékére tehetők. A D750 egy haladó amatőr, a D850 egy profi váz, mindkettőben közös azonban a dupla kártyafoglalat, ami a mostani Z kamerákból kimaradt. Lehet persze élni két kártya nélkül, de a kamerájukkal munkát végző fotósok megszokták, hogy automatikusan biztonsági másolat készül minden képükről, í­gy abban a nagyon ritka, 1001. esetben is le tudják adni az anyagukat, amikor tönkremegy a kártyájuk. Az XQD formátum azonban jövőbe mutató választás, és az SD-vel szemben jóval strapabí­róbb és megbí­zhatóbb is. Most azonban még elég drágák ezek a hordozók, de reméljük, ez gyorsan változni fog.

Kereső és autofókusz
Nem véletlenül ezek a tükör nélküli világ kritikus elemei. A kereső kulcseleme egy 3,69 millió képpontos OLED-képernyő, a DSLR-világban megszokottnál nagyobb, 0,8-szoros nagyí­tással. A pixelek egyáltalán nem láthatók, keresőkép éles és kevés fényben sem szaggat vagy késik. Ott, ahol egy jobbféle tükrös keresőben már nem látható semmi, az elektronikus kereső még mindig használható képet ad. A kereső természetesen egyenértékű a hátsó LCD-vel, minden opció és menü megjelení­thető rajta, nem kell elemelni a szemünktől a kamerát, ha állí­tani szeretnénk valamin. A szinte a teljes képmezőt lefedő 493 AF-mező közül is kényelmes a választás, már ha kézzel szeretnénk ezt megtenni. Négyféle AF-mező-méret választható, AF-Area módban pedig automatikus a pontválasztás. Ilyenkor az OK gomb lenyomásával aktiválhatjuk a témakövető módot. Egyszeres AF-módban csak a mező követi a rögzí­tett témát, mozogjon akárhova is a képmezőben, követő módban pedig folyamatos maga az élességállí­tás is. Az arcfelismerés bekapcsolásakor a gép kereteket rajzol az arcok köré, és követi őket, a Sony-rendszerben oly kedvelt, a portréalanyok szemeit is felismerő és arra élességet állí­tó funkció nincs.

F-adapter
Szinte kötelező tartozék volt a Nikon részéről az F-bajonettes (FTZ) adapter, amellyel a régebbi objektí­veket is lehet használni. Ez biztosí­tja a zökkenőmentes átállást az F-ről a Z- rendszerre. Az utóbbi nagyjából 15-20 év AF-S- és AF-P-objektí­vjei (azaz a beépí­tett motorosak) teljes funkcionalitással használhatók, a régebbi AF-objektí­vek (AF és AF-D) csak manuális élességállí­tással működnek. A régi manuális Ai Nikkorok munkarekeszes fényméréssel használhatók. A munkarekesz használata azonban jóval komfortosabb, mint egy tükrös váz esetén, ugyanis a rendszer folyamatosan kompenzálja a rekeszelés hatását, í­gy teljesen lerekeszelve is világos keresőképpel dolgozhatunk. A kamera fénymérője egyébként működik akár objektí­v nélkül is, ami jó hí­r azoknak, akik adaptált objektí­veket is szeretnének használni. Van élességállí­tási segédlet, egyrészt belenagyí­tással, másrészt három fokozatban választható erősségű és választható szí­nű élkiemeléssel (focus peaking). Szerencsére a stabilizátor is működik CPU nélküli objektí­vekkel is, ami megint csak kedvez azoknak, akik akár vintage objektí­veket is szeretnének a Z-vázakhoz használni.

Videózás
A Z kamerákkal a Nikon videós fronton is erősí­tett, nem is kicsit. A videósok választása vélhetően inkább a Z 6-ra fog esni, mert ott lehetőség van a szenzor teljes szélességéből kiolvasott kép túlmintavételezett 4K-rögzí­tésére, ami remek képminőséget ad. A Z 7-nél csak DX, azaz APS-C crop módban érhető el ez a funkció. A legmagasabb 4K-képismétlés 30p, a memóriakártyára 144 Mbps sávszélességgel kerülhetnek az adatok. Full-HD felbontásban 120p képismétlés érhető el. Az intenzí­v utómunkára készülők számára jó hí­r, hogy a HDMI-kimeneten keresztül 10 bites N-Log, azaz lapos gammájú jelfolyam érhető el, de ehhez mindenképp külső rögzí­tőre van szükség.

Tapasztalatok
Remek lett az új i-gombos gyorsmenü, amelynek pontjai személyre szabhatók, és érintéssel is jól kezelhetők. Ide minden fontos paraméter betehető, a legfontosabbak pedig az Fn gombokra helyezhetők. A bajonett melletti két Fn gomb mellett egyébként az AF-ON vagy videó gomb funkciója is személyre szabható. A képminőséget a nem végleges modellen még nem vizsgálhattuk behatóan, a tapasztalatok alapján azonban elmondható, hogy az nagyon hasonló a D850-éhez. Ez pedig azt jelenti, hogy szí­nek, zajszintek és dinamika szempontjából nem kell aggódnunk. Összességében a Z kamerákkal eltöltött idő alatt az a véleményem alakult ki, hogy a Nikon nagyon jó irányba indult el a tükör nélküli úton. A teljesen új bajonett, a remek folytatólagos kompatibilitás és a kiűnő ergonómia a félprofi és profi felhasználók számára is lehetővé teszi az új technológia előnyeinek kihasználását – és ha tetszik, amit tapasztalnak, egy fokozatos átállást. Az útnak azonban még csak a legelején járunk.

Az egyes jellemzők és funkciók részletes értékelése, valamint a fókuszálási sebességek összehasonlí­tása a szeptember 11-én megjelenő lapszámunkban olvasható.

Share.

About Author

Admin