tipa


A Digitális Fotó Magazin a
TIPA magyarországi tagja.
www.tipa.com

keresés

BEJELENTKEZÉS

Felhasználó név:
Jelszó:

Hirdetés

FACEBOOK


Minden, amit tudni akartál a színekről 1.

Létrehozva: 2015.04.28  10:19   
mail
nyomtatás
betuméret növelés
betuméret csökkentés
A jól sikerült fénykép szempontjából a kép felépítése és a formai kompozíció mellett a színkompozíció is meghatározó tényező. A fotókat a szín vagy a színek kontrasztja élteti. Lássuk tehát magukat a színeket részletesen, melyiktől milyen hatást várhatunk.


Keresd színkompozícióval foglalkozó sorozatunkat a Digitális Fotó Magazin 2015-ös számaiban:
2015/1: Mit üzennek a színek?
2015/2: Színkontrasztok
2015/3: Színharmóniák
2015/4: Telítetlen színek (még nem jelent meg)
A sorozat tömören, közérthetően, jól használhatóan foglalja össze a színkompozíció alapjait. Minden részben házi feladat, a legjobb beküldött képek megjelennek a magazinban!
A színek a világ legősibb kifejezőeszközei közé tartoznak. Születésünk pillanatától kezdve körülvesznek minket. Színe mindennek van. Mi emberek is elkülöníthetőek vagyunk bőrszínünk alapján. Felfogjuk és megértjük azokat a jeleket, amelyeket a színek közölnek velünk. Csakhogy a színekben még ennél is több rejtőzik: a színek érzelmek, amelyek hatással vannak környezetükre. Az általunk hordott ruhák is tükrözik a személyiségünket, befolyásolják a hangulatunkat és a kapcsolatainkat.
Fizikai szempontból a szín pusztán a tárgyakról visszavert, különféle hullámhosszú fénysugarak vizuális felismerése. Négy alapszínként a sárgát (levegő őselem), a pirosat (tűz őselem), a kéket (víz őselem), illetve a zöldet (föld őselem) különböztetjük meg. Ezek mellett ismerünk még kevert színeket (rózsaszín, viola, barna, narancsszín) és akromatikus színeket (fehér, szürke, fekete, ezüst, arany). Tapasztalataink alapján - tudatosan vagy öntudatlanul - minden egyes színhez különféle tulajdonságokat társítunk. Például a piros a szerelem klasszikus színe, a kék a bizalomé, a zöld pedig a reményt jelképezi. A sárga a fény színe, az arany az isteni mivoltot tükrözi, az ezüst a tisztaságot, a nemes lelkületet.
A színek emberekre gyakorolt eltérő hatása fizikai, pszichológiai, gyógyító és spirituális tulajdonságaiból származik. Tehát ha helyesen használjuk őket, terápiaként is alkalmazhatóak. Ráadásul a minket körülvevő színek, illetve ruházatunk árnyalatai rendkívül sokat elárulnak a személyiségünkről, hangulatunkról és aktuális érzelmi állapotunkról.

Sárga: a sokoldalú szín

A színkör szerint a sárga az egyik alapszín - a piros és a kék mellett -, egyben pedig a legvilágosabb és a legragyogóbb mind között. A nap, a fény, az emelkedettség és az öröm szimbóluma. Ezt a színt már a barlangrajzokon (például Lascaux - barlang) is használták. Az egyiptomiaknál a bőr tónusainak kiemelésére szolgált, és ugyanakkor alkalmazták falak festésére, illetve képek festőszíneként is. Az ázsiai kultúrkörben a boldogság, a dicsőség és a bölcsesség színe. Még Indiában is pozitív töltetű: Krisnát az indiai mítoszok sárgában ábrázolják. Éppen ezért ebben a kultúrkörben a sárgát szép és szent színként tisztelik. A kereszténység azonban már ellenmondásosan viszonyult hozzá. A világos sáfránysárga egyfelől a hívők színe, másfelől a sárga általában az eretnekeket jelképezte, akik kétségbe vonták az egyház létjogosultságát, tanításait. Ráadásul a középkorban a sárga az ördög, illetve játszótársainak, a boszorkányoknak a színe volt. Ennek némileg ellentmondani látszik, hogy a mitológiában és a néphagyomány szerint a sárga szín alkalmas arra, hogy megvédjen a boszorkánymágiától. A történelem folyamán a sárgát újra és újra felhasználták mint a kirekesztés szimbólumát. A középkorban a szajhák, a zsidók, valamint olyan nők színe volt, akiknek törvényes házasságon kívül született gyermekük. A zsidókat például a reneszánsz korában arra kötelezték, hogy sárga ruhákban járjanak; a német nemzetiszocializmus ideje alatt pedig sárga csillaggal bélyegezték meg őket. Így alakult ki a sárga gyűlölködő vonzata is, és így vált a kitaszítottak színévé.



Jókedvre derít, segíti a koncentrációt, kedveli az új ötleteket, rugalmas és képes alkalmazkodni. A sárga részben a kommunikáció színe is - gondoljunk például arra, hogy Németországban a posta színe is sárga, de asszociálhatunk a sárga oldalakra is. A sárga ráadásul gyors is - lásd: a kerékpárversenyeken az összetett versenyben az élen álló versenyzőé a sárga trikó. Bearanyozza az életet, enyhíti a depressziót, segíti a gyomor, a belek, a máj, a húgyhólyag és a lép működését. Ám az olyan pozitív sárga tulajdonságok mellett, mint a friss, az objektív, az éles elméjű, a korrekt, a gyors és a becsületes, persze akadnak negatív attribútumok is, mint a cinikus, a csapodár, a szórakozott, a felszínes, a kapkodó, a kritikus és a pontatlan. Mint a legragyogóbb szín, a sárga egyben azt is jelenti: „vigyázat"! Tehát nincs miért csodálkozni azon, hogy számos sárga vagy sárgán virágzó növény mérgező. A méhek és a darazsak is sárga csíkjaikkal hívják fel a figyelmet veszélyes fullánkjukra. A futballban a sárga lap szintén figyelmeztetésre szolgál.
A sárga figyelmet követel, magára vonzza a tekintetet. Ha az ön kedvenc színe a sárga, a pszichológus azt gondolhatja: ön domináns, kommunikatív és barátságos személyiség. Ez a szín jótékony hatással van a bal agyfélteke működésére, és bizonyítottan segíti a koncentrációt, megköveteli a rendezettséget, az átláthatóságot, és olyan optimista hangulatot teremt, amely elűzi a félelmet. Ugyanakkor a túl sok sárga idegessé tesz, és túlzásokra hajlamosít. (Tehát itt is érvényes a szabály: a jóból is megárt a sok!) Ugyanez érvényes a szín tónusára is: a túlságosan rikító sárga elijeszt, a túl sápadt nagyon is visszahúzódóvá tesz. A koszos sárga a betegséggel, a féltékenységgel, a megtévesztéssel, a bosszúvágyással és az egoizmussal hozható összefüggésbe. Inkább maradjanak a melegebb sárga tónusoknál, hiszen azok melegséget és biztonságot sugároznak!

A piros - az érzéki csábító
Az alapszínek közül a piros a második legvilágosabb szín. A szerelem, a vér és a tűz színe. Ez a legelső szín, amellyel az ősember festeni kezdett. Vadászat előtt pirossal festette be a fegyvereit - ez szimbolizálta az elejtendő vadak vérét. Később a germán harcosok az elejtett állatok vérében fürödtek (lásd: Sigfried-monda). A római gladiátorok ellenségük vérét itták, mert azt hitték: erejük ekkor beléjük költözik. Nem véletlen tehát, hogy a germán (például Wotan) és római isteneket (például Mars) vagy teljesen pirossal, vagy piros ruházatban ábrázolták. A későbbi hadseregek egyenruháiban is ennek mintájára találhatjuk meg a piros színt. A kereszténység megjelenésével szimbolikája átértelmeződött, így a korábbi „isteni piros", az ördög színe lett. Ehhez az vezetett, hogy a középkorban a vörös hajú nőket boszorkányokként tartották nyilván, akik gyakorta máglyán is végezték. A piros vagy a lila színű ruhák csakis a szellemi elit és az uralkodó osztály tagjait illették. Ők voltak azok, akik ezt a fényűzést akkoriban meg is engedhették maguknak. Ebben az időben a piros tehát a hatalom jelképeként is szolgált, egészen a nagy francia forradalomig, ahol már a forradalmi piros színről beszélhetünk. A piros a mai napig is általában a baloldali pártok színe. Akárcsak a szerelem, a szív is piros, amit a mondás szerint elvesztünk, ha szerelmesek vagyunk: „neki adjuk szívünket." Nem alaptalanul pirosak tehát a tipikusan „szerelmes ajándékok" - a piros rózsa, a piros szívforma vagy éppen néhány ízletes praliné -, amelyeket vonzalmunk jeléül adunk szívünk választottjának. A piros ugyanakkor a vágy és a kívánalom színe is - éppen ezért már korábbról datálhatóan a prostituáltak és - ahogyan a nevében is benne van - a piros lámpás házak színe is.
Erőteljes, feltűnő, dinamizmust sugároz - a legerősebb vonzóerőt kiváltó színként tartjuk számon. Erő árad belőle, és senkit sem hagy hidegen. Már önmagában a puszta jelenléte megemelheti a vérnyomást, és gyorsíthatja az anyagcserét. Az infravörös fénnyel történő gyógykezelés segít leküzdeni a fáradtságot. Gyakorta alkalmazzák kóros gyengeség és passzivitás vagy éppen az életkedv-életerő csökkenésének ellenszereként is. Az érzelmi kitörések színe - akár szégyenünkben pirulunk el, akár dühünkben lesz vörös az arcunk. A piros az energia, az erő, a szerelem, a szenvedély, a vágy, az erotika, a tűz, a hőség, az akaraterő, a bátorság, a veszély, a hatalom és az uralkodás színe. Aktív, forró, nehéz, kemény, hatékony, temperamentumos, feltűnő, ragyogó, sóvárgó vagy zsarnok.

A kék - az állandóság színe
A barátság, a távlatok, az ég és az isteni szféra szimbóluma, a kék a legkedveltebb a színek között. Az ókori Egyiptomban Nutót, az ég istennőjét értelemszerűen kékkel jelenítették meg - ezeket az ábrázolásokat még ma is látni számos síron a Királyok völgyében. A görögöknél és a rómaiaknál ez a szín Zeuszhoz/Jupiterhez, Hérához/Junóhoz, illetve Afrodité/Vénusz vágyakozásához köthető. A kék a kereszténységben is szerepet játszik - Máriát rendszerint kék köpenyben ábrázolják. Olyannyira, hogy még a híres lourdes-i jelenésben is sápadtkék ruhát viselt - az akkori divatnak megfelelően. Az égi teremtmények kapcsán más vallásokban (indiai, kínai, illetve buddhista) is a kék színre asszociálnak. Ez a szín a romantikusok kedvenc színe, mivel a kék köti össze a nappalt az éjszakával, az angyalit a démonival, az érzékit a veszélyessel, az ingerlést a nyugalommal, a védelmet a támadással, a mámort a valósággal, az emberi psziché kilengéseit az egészséges elmeállapottal. A bölcsesség, a végtelenség, a tisztaság és az igazság mellett a kék a béke szimbóluma is. Erre utaló külső jel, hogy az ENSZ békemisszióiban szolgálatot teljesítő katonák sapkájának, illetve sisakjának is kék a színe.


Kétpólusú szín. Egyfelől melankolikus, másfelől nyugtató hatással is bír. Nyitottsága és nyugalma okán képes levezetni a feszültséget és az idegességet, valamint enyhíti az alvászavarokat. A kék szín segít abban, hogy legbelsőbb énünkhöz találjunk: felerősíti az érzelmeket, az intuíciókat, és megteremti a béke, a barátságosság és a biztonság auráját. Képes arra, hogy serkentse a fantáziát, felerősítse a vágyakozást, a honvágyat, a kalandvágyat, vagy egyszerűen csak a hazatérés iránti vágyakozásunkat. Ugyanakkor a kék erősítheti a depresszív hangulatot, tűnhet hidegnek, elutasítónak és határtalannak. A gyógyítás területén a kék nyugtató és hűtő hatású: csillapítja a lázat, a gyulladásokat, a vérzéseket. A kék fénnyel történő kezeléssel hosszabb távon is csökkenthető a magas vérnyomás. És akkor, amikor kinn hideg és barátságtalan az időjárás, leginkább egy kék sál véd meg minket a megfázástól.

A zöld - az egyensúly színe
A klasszikus színkörben a zöld színt a kék és a sárga keverésével állíthatjuk elő - tehát nem tartozik az alapszínek közé. Az újrakezdés, a növekedés, az élet, a természet, a termékenység és a harmónia színe. Nem véletlen, hogy a színkörben középen találjuk a zöldet; a világos, ragyogó sárga, illetve a sötétebb, hidegebb kék között. Az ókori Egyiptomban a zöldet a remény és a tavasz színeként tisztelték. Az ókori világban a termékenység és a szerelem istennőjének ugyanúgy színe a zöld, mint a bor istenének, Dionüszosznak/Bacchusnak. A kereszténység korában a zöld szín némileg vesztett pozitív kisugárzásából, ugyanis a boszorkánysággal, a sárkánylegendákkal és a halállal hozták összefüggésbe. Abból az időből eredeztethető az a babona is, hogy a zöld balszerencsét hoz. Persze mint oly gyakran, a zöld a másik oldalon a megújulást jelképezi. A zöld nem csupán a kórházi betegek számára jelenti a reményt, de kutatások azt is bebizonyították, hogy kevesebb öngyilkos ugrik le zöldre festett hidakról. A paradicsom színe szintén zöld - a perzsa nyelven a paradicsom szó „zöld foltot" jelent. Főleg a sivatagi népek tisztelik a zöldet, és ez volt Mohamed próféta kedvenc színe is.


Az érem másik oldala: a mérgező, a féltékeny, az irigy és a tapasztalatlan „zöld". Ezért hordtak korábban a hajadon lányok gyakran zöld vagy violaszínű ruhát, és a tapasztalatlanságra utal a „zöldfülű" kifejezés is. A zöld a növekedés, a gyarapodás színe, legyen szó akár a természetről vagy bármi másról. A dollár bankjegyeinek színe ezért is zöld nagyjából 1914 óta - sok amerikainak a zöld egyébként is szerencsét hoz. (Talán ezért is hozzák kapcsolatba a pénzt a szerencsével.) A zöld - miként is lehetne másként - a természetvédők színe is. Elég csak a Greenpeace vagy más környezetvédő szervezetek felirataira, logóira gondolnunk. A zöldpártok neve is árulkodó ebből a szempontból. Olaszország nemzeti színeiben a zöld a szabadságot és az egyenlőséget szimbolizálja. Írországban a zöld a katolikusokra utal. A legfontosabb ír ünnepnapot, a Szent Patrick-napot zöld lóherékkel és zöld ruhában ünneplik. Az iszlám szent színeként az Arab Liga színe is zöld. Egyébként az arab térség számos nemzetének zászlójában is megtalálható ez a szín.
Megnyugtató, kiegyensúlyozó, stabilitást kölcsönző, harmóniát árasztó. Növeli az önbizalmat, és felébreszti az elveszett paradicsom utáni vágyakozást. Ez a szín főleg az állandó hangulatváltozásoktól szenvedő embereken segíthet - nekik ajánlatos hosszabb időre elutazni a természet lágy ölére. A zöld a teljes idegrendszert megnyugtatja. Hatásos szín a feszültség levezetésére és alvászavarok ellen is. Pihenteti a szemet és a teljes testet. Akinek a zöld a kedvenc színe, vélhetően máris megtalálta a lelki békéjét, jó beleérző képességgel bír, kiegyensúlyozott, legtöbbször szerény, és nagyra értékeli a harmóniát.

A sorozat második részében: Az elragadó rózsaszín, a titokzatos ibolya, a narancssárga, amit senki sem szeret, az ellenszenves barna és türkiz, a hideg elegancia.
Hamarosan:
A sorozat harmadik részében:
A fehér, a fekete, az arany, az ezüst és a réz.

Keresd színkompozícióval foglalkozó sorozatunkat a Digitális Fotó Magazin 2015-ös számaiban!


Cimkék:

színek





Hozzászólások

Nincs hozzászólás