tipa


A Digitális Fotó Magazin a
TIPA magyarországi tagja.
www.tipa.com

keresés

BEJELENTKEZÉS

Felhasználó név:
Jelszó:

Hirdetés

FACEBOOK


Legendás kamerák: Linhof Technika

Létrehozva: 2014.03.07  12:12   
Szerző: Szabó Zsolt
mail
nyomtatás
betuméret növelés
betuméret csökkentés
A nagy képformátumú Linhof Technika gépcsalád tagjai a profik gépei voltak az elmúlt század második felében. Kiváló tulajdonságaik miatt igényes munkák elvégzésére még ma is sokan használják őket. Olyan minőségű kamerákkal állunk szemben, melyek méltán kerültek a legendás gépek színpadára. Cikkünk a gépcsaládot és konstrukciós elveit mutatja be röviden.
A Linhof céget 1887-ben alapította Valentin Linhof műszerész, Münchenben. Kezdetben központi zárakat készített és hozott forgalomba. 1892-ben szabadalmat kapott egy objektívbe építhető zárra, melynek alapján később a híres Compur cég sziromlevél-lamellás központi zárai készültek. Linhof első kameráját 1889-ben mutatta be. A 9x12 cm lemezes gép később 6x9-es tekercsfilmeket is tudott fogadni. Érdekessége volt, hogy a kép (film) síkja elforgathatóra készült, és a vázelemek sárgaréz helyett az akkoriban újszerű alumíniumból készültek. Linhof mester filozófiája és üzletpolitikája a tömeggyártással szemben a minőségre helyezte a hangsúlyt. Ezt a filozófiát a cég a mai napig megtartotta.


Az alapító 1929-es halála után 1933-ban Nikolaus Karpf fiatal gépészmérnök került a céghez, aki 1934-35-ben alkotta meg az első Linhof Technikát. A gép neve a német „Technische Kamera" (műszaki kamera) szavakból ered. A ma is használatos Linhofok felépítése az 1946-ban bemutatott Linhof Technika III gép konstrukciós alapjain nyugszanak. Mi volt e koncepció lényege?
A ma is használatos fényképezőgépek döntő többségét, legyen analóg vagy digitális, kompakt vagy tükörreflexes, a klasszikus optikai geometria elvei szerint építik fel, azaz az objektív és a kép síkja az optikai tengelyre merőleges, és arra szimmetrikus elrendezésű. A perspektivikus torzítás akkor lesz elvileg nulla, ha a tárgy síkja szintén merőleges, és szimmetrikus az optikai tengelyre. Fontos megjegyezni, hogy e gondolatmenetben az objektív hibáiból adódó egyéb torzításokkal itt most nem foglalkozunk. Fókuszáláskor a tárgysík pontjait állítjuk a képsíkban élesre az objektív tengelyirányú eltolásával. A tárgysíktól távolabbi pontok egyre életlenebbek, de egy bizonyos távolságon belül szemünk korlátai miatt még élesnek látszanak, ezt nevezzük mélységélességnek. Fényképezéskor a valósághű leképzéshez szükséges ideális felvételi állapot ritkán fordul elő. Mindennapos tapasztalat, hogy a szoba vagy az épület falainak párhuzamos vonalai a képen össze- vagy széttartanak, a képelemek torzítottak. Életlenek olyan képrészek, melyeket élesnek szerettünk volna látni stb. E felvételi anomáliák különösen a professzionális igényű műszaki, reklám-, épület- stb. fényképezésnél lehetnek rendkívül zavarók. A jelenséget a tárgy és a fényképezőgép az optikailag ideális felvételi elrendezésétől való eltérése okozza.
Az így keletkezett hibákat radikálisan csökkenteni akkor lehet, ha több dimenzióban változtatni tudjuk az optikai leképzés fentebb említett merőlegességi és tengelyszimmetriai paramétereit. Ezt ismerte fel Nikolaus Karpf, amikor megalkotta a Technikát, majd 1946-ban annak gyerekbetegségektől mentes változatát, a Linhof Technika III-at, a 4x5 inches síkfilmre dolgozó kamerát.

Miben volt ez a gép más a klasszikus felépítésű társainál? A hagyományos gépeknél csak az objektív vagy a lencsetagok tengelyirányú mozgatása lehetséges. Ezzel állítjuk be az élességet. A Linhof Technika gépeken ezzel szemben finoman futó tárcsákkal, skálákkal, precíz rögzítőelemekkel és csuklókkal változtatni tudjuk nemcsak az objektív-képsík tengelyirányú távolságát, hanem az objektív tengelytől való függőleges vagy vízszintes eltolását. Ezenkívül döntésre is lehetőségünk van, ami az objektív és a képsík optikai tengelyhez viszonyított szögének változtatását jelenti. A gépben a képet a fókuszáláshoz és a képkivágáshoz a film helyére illesztett mattüvegen nézhetjük, míg a beállító elemekkel az exponálás előtt korrigálni tudjuk a perspektivikus torzításokat, élességi anomáliákat. A gép dobozszerű, alumíniumötvözetből készült merev vázba épült, mely az alapobjektívvel együtt összecsukható kivitelű, lehetővé téve a hordozhatóságot. A több dimenzióban állítható objektívtartó és mozgató mechanikát egy kihajtható, merev alaplemezre szerelték, kimagasló precizitással a pontos és megismételhető beállítások végett. Az objektív a filmkamrához harmonikakihuzattal csatlakozott, a zár- és a rekeszszerkezetet az objektívbe építették. A fogadható filmek fajtái (120 roll és sík) és méretei szerint több gépváltozatot hoztak forgalomba.

A Linhof Technikához többek közt a német Schneider cég készített kitűnő minőségű, alacsony torzítású objektíveket, pl. a Super Angulon 5,6/47 alap- és később több, cserélhető nagylátószögű és teleobjektívet. A mattüveges beállító keresőn kívül távmérős, multifókuszú optikai, ill. egyszerű drótkeretkeresőket is forgalomba hoztak. A gép ezekkel állvány nélkül kézben tartva is jól használható volt. A legsikeresebb modelljük az 1976-ban bemutatott Technika IV 4x5 volt, ma ennek utódváltozatait, a Linhof Master Technika classic és 3000 típusú modelleket gyártják. Ezek a gépek már digitális hátfalakat is tudnak fogadni.

A manuálisan kezelhető Linhof Technika gépeket elsősorban profik használták. A precízen beállítható kamerák nemcsak a fotóstúdiók kedvelt munkaeszközei lettek, de könnyű hordozhatóságuk révén sokan használták őket szabadban igényes épület- és tájfényképezésre, reklám- és portréfotózásra. Az egyik rollfilmes változatot (Press 70) fotóriporteri feladatokhoz fejlesztették.

Az 1960-as évek elején a Linhof útjára bocsátott egy kizárólag állványon használható kameracsaládot is. A gép elemeit optikai pad elvű vezetéksínrendszerre építették, mely az optikai tengellyel párhuzamosan nagy kiterjedésű mozgásteret biztosított a precíz és különleges beállításokhoz. A konstrukció nagyobb méretű síkfilmek használatát is lehetővé tette. Ezek a gépek voltak a Linhof Kardan-modellek, köztük az 1960-as években legendássá vált Kardan Color 45s és Kardan B típusok. Ezek utódait még ma is gyártják Linhof Technikardan S 45 és Kardan E neveken.

A legendás Linhof Technika fontos eszköze lett a professzionális fényképezésnek. Felmerül a kérdés, hogy korunkban, amikor a digitális technika sok tekintetben már meghaladta a filmes rendszerek adta lehetőségeket, van-e jövője a Linhof különleges fotótechnikai megoldásainak. A válasz feltétlenül az, hogy igen. A többdimenziós optikai beállításokra a digitális hátfalak esetén is szükség van, miután az optikai leképzés a hibáival együtt ma is azonos elveken nyugszik. Lényegi különbség az optikai kép méreteiben, felbontásában, a képérzékelés és rögzítés módjaiban van. A digitális képfeldolgozás lehetőségei természetesen tovább növelik a fotósok mozgásterét. A nagy múltú müncheni cég ezt felismerte, egyik új modelljük, a Linhof M 679cs digitális kamerarendszer már ezek szellemében készült. A gép a modern stúdiófényképezés egyik jeles céleszközévé vált.


Linhof Master Technika 3000 főbb műszaki adatai
Géptípus: Alapdeszkás műszaki fényképezőgép
Magazinok: 4x5" síkfilm, 120-as roll film, polaroid és digitális hátfalak
Váz: Fém, harmonikakihuzat, multidimenziós optikai beállíthatóság, összecsukható
Objektívcsatlakozás: Cserélhető objektívek 35-400 mm-ig
Kereső: Hátsó állítható mattüveg, MF optikai és távmérő, 100%-os képlefedés
Zár: Objektívekbe épített Copal központi zárak, T, B, 1-1/125 sec
Vaku: Külső, vakukábel és papucsos csatlakozó
Egyéb: Max. kihuzat: 430 mm, használat: kézi markolattal vagy állványon
Méret és tömeg: Gép összecsukva: 180x180x110 mm, tömeg: 2550 g, objektív nélkül

További legendás kamerák a Digitális Fotó Magazin korábbi számaiban:
Asahi Pentax K1000 - 2009 november 120. oldal
Canon AE-1 - 2009 júl.-aug. 110. oldal
Leica M3 - 2009 május 120. oldal
Mamiya 645 1000s - 2009 június 116. oldal
Nikon F4 - 2009 március 118. oldal
Nikon FM2n - 2009 október 120. oldal
Olympus Trip 35 - 2009 április 120. oldal
Pentacon six TL - 2009 december 128. oldal
Sinar - 2010 május 120. oldal
Werra 3 - 2009 szeptember 114. oldal







Hozzászólások

Nincs hozzászólás