tipa


A Digitális Fotó Magazin a
TIPA magyarországi tagja.
www.tipa.com

keresés

BEJELENTKEZÉS

Felhasználó név:
Jelszó:

Hirdetés

FACEBOOK


Kompozíciós képelemek: jobb és bal

Létrehozva: 2014.07.18  07:12   
mail
nyomtatás
betuméret növelés
betuméret csökkentés
Jobbra vagy balra helyezzük a témát a képmezőben? Merre nézzen a portréalany? Merre mutassanak a vonalak a képen? Kompozíciós sorozatunk jelen részében részletesen megvizsgáljuk a képelemeket és azok hatásait.
Minthogy Európában csaknem 2500 éve balról jobbra írunk, és a képeskönyvek is ezt a példát követik, már gyerekkorunktól kezdve azt szokjuk meg, hogy az információt balról jobbra haladva kapjuk meg. Pontosabban szólva, minden történet kezdete bal felül van, a cél pedig jobb alul. Így tanulunk írni is. Az olvasás számunkra azt jelenti, hogy követjük az írást oldalról oldalra, egészen a jobb alsó sarokig. Ez a számunkra magától értetődő eljárásmód meghatározza egész látásmódbeli és észlelési viselkedésünket. Mindez érvényes, ha egy színpadra, egy napilapra, egy plakátra vagy egy fényképre tekintünk. Ahogy említettem, ez csak a mi kultúrkörünket érinti. Évekkel ezelőtt egy amerikai mosószergyártó vállalatóriás plakátkampánya fulladt kudarcba Afrikában. A szürke, nem az XY mosóporral mosott ruha baloldalt volt, míg a ragyogóan tiszta, ahogy az a nyugati világban megszokott, jobboldalt. Mindenki, aki jobbról balra tanult meg olvasni, a bal oldalra koncentrált, és nem látták az okot, hogy miért kellene a szóban forgó mosószert megvenniük.
...



A perspektíváról szóló részben többször emlegetett "turistalátásmód" szinte automatikusan az 50-50 felosztást eredményezi. Ezzel még mozifilmekben is viszonylag gyakran találkozunk! Pedig olyan könnyű a gépet egy kicsit lefelé vagy felfelé dönteni! Igaz, eközben összetartó vonalak keletkeznek. Tájképeknél ez azt eredményezheti, hogy néhány fa nem áll majd teljesen egyenesen. Ez azonban nem olyan nagy ügy: ezt okozhatja a szél, az időjárás is. A fényképezőgép pozicionálásakor legyünk rugalmasak! Ahogy megszokhattuk, mindig vannak különbségek, amelyeket az objektív gyújtótávolsága okoz. Egy teleobjektív esetében elég, ha csak egy kicsit döntjük felfelé vagy lefelé a gépet. Mindeközben az egyenes vonalak is ugyanilyen keveset változnak. Ha nagyobb a felvétel szöge, például extrém nagylátószögű objektívet használunk, akkor ha valaki kívülről látja, hogy mennyire lefelé döntjük a gépet ahhoz, hogy egy mezőn a kép felénél nagyobb részt foglaljon el a mező, azt hihetné, egy vakondtúrást fényképezünk. De mi a jobb? - kérdezik tőlem minduntalan: ha a mező, vagy az égbolt a több a fényképen? Ez mindig attól függ, hogy melyik az érdekesebb.


Keresse a teljes cikket a Digitális Fotó Magazin július-augusztusi számában!






Hozzászólások

Nincs hozzászólás