tipa


A Digitális Fotó Magazin a
TIPA magyarországi tagja.
www.tipa.com

keresés

BEJELENTKEZÉS

Felhasználó név:
Jelszó:

Hirdetés

FACEBOOK


Kompozíció haladóknak: A nagyvárosi dzsungel

Létrehozva: 2014.07.03  11:25   
mail
nyomtatás
betuméret növelés
betuméret csökkentés
A nagyvárosok alkotói szempontból kihívást jelentenek: minden mozgásban van, minden telis-tele van nyüzsgéssel. Éppen ezért a nagyvároskról sokkal nehezebb jó fényképet készíteni, mint a nyugalmas tájakról.
Ha a fotózás alatt a kreativitás megtestesülését értjük, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy mit szeretnénk kifejezni. Milyen hangulatok és érzések jelenjenek meg a képen? A fotózás sohasem objektív: ha egy szép tengeri látképet örökítünk meg, közben viszont nem mutatjuk meg, hogy közvetlenül a látszólag idilli táj mellett a modern Dubaj felhőkarcolói állnak, akkor gyorsan beláthatjuk, hogy a fénykép ugyan autentikus, mégsem objektív. Ennél is egyértelműbb, hogy fotósként bevallottan szubjektív nézőpontot kell képviselnünk. A fotózással ugyanis kitűnően kifejezhetjük a gondolatainkat és az érzéseinket, ha arra törekszünk, hogy minden érzelmünket megfeleltessük a külvilág egy-egy elemének. Ahhoz, hogy többet tudhassunk meg magunkról és az érzelmeinkről, hasznos, ha olyan helyeket keresünk fel, amelyek mágnesként vonzanak bennünket, és ennek megfelelően olyan várost választunk, amelyben igazán szívesen fényképezünk. Ezenkívül nagyon fontos, hogy elegendő időt hagyjunk magunknak, hogy fotózás közben ne érezzük az idő szorítását. Így maradéktalanul átengedhetjük magunkat annak a varázslatos folyamnak, amelyből az igazán jó képek születnek.



A 20. században a fekete-fehér fotók hosszú éveken keresztül a művészi hatás első számú megtestesítői voltak. Időközben a színes fotók is helyet kaptak a „művészet templomában", s a fekete-fehérrel egyenrangúvá váltak. Noha minden jobb fényképezőgépben van fekete-fehér mód, mégis azt javaslom, hogy színesben fényképezzünk, de fekete-fehérben gondolkodjunk! A legtöbb jó fotófeldolgozó programban különböző lehetőségek vannak arra, hogy a képeket később fekete-fehérré alakítsuk. Ezekben például még az analóg fotózás színszűrőit is (sárga szűrő, vörös szűrő) szimulálhatjuk. Ha nagyvárosban fényképezünk, a színes fotónak gyakran van egy nyilvánvaló hátránya: ha szép az idő, nappal a kék ég színesben könnyen egy képeslap idill benyomását keltheti, míg fekete-fehérben ez a veszély nem áll fenn. A kliséket pedig lehetőség szerint próbáljuk kerülni! Ha tehát szívesebben készítünk átfogó, teljes egészet láttató fényképeket, amelyeken az égbolt is látszik, vagy amelyeknek a város építészete a fő témája, készítsünk inkább fekete-fehér fotókat! Ha viszont a színekkel játsszunk, komponáljuk a képet úgy, hogy azon minden - szín és forma szempontjából is - a helyén legyen! Ez pedig azt jelenti, hogy minden alkotóelemet úgy kell a képre komponálnunk, ahogy azt egy festő is tette volna! Ne legyen a képen semmi felesleges! Ez egy nagyvárosban gyakran szinte megoldhatatlan feladat.

Torsten Andreas Hoffmann

Keresse a teljes cikket a Digitális Fotó Magazin július-augusztusi számában!






Hozzászólások

Nincs hozzászólás