Kompozí­ciós képelemek: jobb és bal

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

Jobbra vagy balra helyezzük a témát a képmezőben? Merre nézzen a portréalany? Merre mutassanak a vonalak a képen? Kompozí­ciós sorozatunk jelen részében részletesen megvizsgáljuk a képelemeket és azok hatásait.

Minthogy Európában csaknem 2500 éve balról jobbra í­runk, és a képeskönyvek is ezt a példát követik, már gyerekkorunktól kezdve azt szokjuk meg, hogy az információt balról jobbra haladva kapjuk meg. Pontosabban szólva, minden történet kezdete bal felül van, a cél pedig jobb alul. így tanulunk í­rni is. Az olvasás számunkra azt jelenti, hogy követjük az í­rást oldalról oldalra, egészen a jobb alsó sarokig. Ez a számunkra magától értetődő eljárásmód meghatározza egész látásmódbeli és észlelési viselkedésünket. Mindez érvényes, ha egy szí­npadra, egy napilapra, egy plakátra vagy egy fényképre tekintünk. Ahogy emlí­tettem, ez csak a mi kultúrkörünket érinti. évekkel ezelőtt egy amerikai mosószergyártó vállalatóriás plakátkampánya fulladt kudarcba Afrikában. A szürke, nem az XY mosóporral mosott ruha baloldalt volt, mí­g a ragyogóan tiszta, ahogy az a nyugati világban megszokott, jobboldalt. Mindenki, aki jobbról balra tanult meg olvasni, a bal oldalra koncentrált, és nem látták az okot, hogy miért kellene a szóban forgó mosószert megvenniük.

A perspektí­váról szóló részben többször emlegetett “turistalátásmód” szinte automatikusan az 50-50 felosztást eredményezi. Ezzel még mozifilmekben is viszonylag gyakran találkozunk! Pedig olyan könnyű a gépet egy kicsit lefelé vagy felfelé dönteni! Igaz, eközben összetartó vonalak keletkeznek. Tájképeknél ez azt eredményezheti, hogy néhány fa nem áll majd teljesen egyenesen. Ez azonban nem olyan nagy ügy: ezt okozhatja a szél, az időjárás is. A fényképezőgép pozicionálásakor legyünk rugalmasak! Ahogy megszokhattuk, mindig vannak különbségek, amelyeket az objektí­v gyújtótávolsága okoz. Egy teleobjektí­v esetében elég, ha csak egy kicsit döntjük felfelé vagy lefelé a gépet. Mindeközben az egyenes vonalak is ugyanilyen keveset változnak. Ha nagyobb a felvétel szöge, például extrém nagylátószögű objektí­vet használunk, akkor ha valaki kí­vülről látja, hogy mennyire lefelé döntjük a gépet ahhoz, hogy egy mezőn a kép felénél nagyobb részt foglaljon el a mező, azt hihetné, egy vakondtúrást fényképezünk. De mi a jobb? – kérdezik tőlem minduntalan: ha a mező, vagy az égbolt a több a fényképen? Ez mindig attól függ, hogy melyik az érdekesebb.

Keresse a teljes cikket a Digitális Fotó Magazin július-augusztusi számában!

Share.

About Author

Admin