tipa


A Digitális Fotó Magazin a
TIPA magyarországi tagja.
www.tipa.com

keresés

BEJELENTKEZÉS

Felhasználó név:
Jelszó:

Hirdetés

FACEBOOK


Így született a Photoshop

Létrehozva: 2014.03.26  07:31   
Szerző: Jakab Zsolt
mail
nyomtatás
betuméret növelés
betuméret csökkentés
Az idén februárban már 24 éve, hogy először megjelent a Photoshop, az egyik legnépszerűbb és legismertebb képfeldolgozó program. De vajon hogyan jutott el idáig?
A photoshop szó (így, kis p-vel) ma már számos nyelvben a képmanipulálás szinonimája lett. Sőt magyar fórumokon a „fotosopolt kép" kifejezés is egyre gyakrabban fordul elő. Persze ez nem véletlen, hiszen létezésének 20 éve alatt méltán lett a legszélesebb körben alkalmazott képszerkesztő program az Adobe Photoshop.
A népszerűség mögött persze komoly fejlesztőmunkát és rengeteg tapasztalatot találunk: a Photoshop egyik titka, hogy bármilyen területen dolgozzon is valaki, legyen az webdizájn, fotózás vagy nyomdai előkészítés, ez a program remek eszközöket ad a felhasználó kezébe.

Így született...A Photoshop őse (akkor még nem ezen a néven) eredetileg egy doktoranduszhallgató munkája volt a Michigan Egyetemen. Thomas Knoll a digitális képfelismeréssel foglalkozott, és ebből írta a disszertációját. Persze az akkori programot ne úgy képzeljük, mint a mostaniakat: nálunk még a legismertebb számítógép a Commodore 64 volt, Amerikában viszont már 1984 óta kapható volt az Apple Macintosh (pontosabban a Mac Plus), amely a grafikus felhasználói felülettel és az egérrel nagyon haladónak számított - a Photoshop őse is egy ilyen gépen látott napvilágot.
A legelső változat a Display nevet kapta, és csak a szürkeárnyalatos képek megjelenítésére szolgált - hol volt akkor még színes monitor? A doktoranduszi munka végeztével a fiók alján végezte volna a szoftver, de John Knoll - Thomas fivére - meglátta és megszerette a Display-t. Persze nem minden érdek nélküli szerelem volt ez, hiszen John az Industrial Light&Magic (ILM) cégnél dolgozott, amely azóta is számos film különleges trükkjeit készítette el. John tehát úgy gondolta, hogy lehetne kezdeni valamit ezzel a programmal, így hát nekiláttak a fejlesztésnek. A Display-hez számos funkciót írtak, a Photoshop alapjai (kijelölés, színkorrekció lehetősége) már itt megjelentek. John egyik remek ötlete a plugin-architektúra alkalmazása volt: úgy lehessen bővítményeket, azaz újabb effekteket adni a programhoz, hogy a teljes kódhoz ne kelljen hozzányúlni.

A siker kapujábanA Knoll testvérek úgy gondolták, hogy saját örömük mellett el is adhatnák a programot. Ezt a próbálkozásukat eleinte kudarc kísérte, de végül az Adobe-nál sikerrel jártak. Russel Brown-nak, a cég művészeti vezetőjének nagyon megtetszett az új szoftver, ami ekkor már a Photoshop nevet viselte. Az Adobe licencszerződést kötött a Knoll fivérekkel, így a program tulajdonjoga náluk maradt. A szerződést még nagyon komoly fejlesztőmunka követte, közel másfél évig dolgozott rajta Thomas, míg végül 1990 februárjában megjelenhetett a végleges program. Az 1.0-s változat 800 kB méretű volt, és természetesen elfért egy flopilemezen.
A Photoshop tulajdonképpen már megjelenésekor sikeres lett. Egyrészt jól átgondolt és könnyen kezelhető szoftver volt, másrészt pedig egy azóta is dinamikusan fejlődő piacot, az asztali kiadványszerkesztést (DTP) a legjobb időpontban találta meg.

További változatokTermészetesen a fejlesztők ezután sem „ültek a babérjaikon". Hamarosan a munka mennyisége meghaladta Thomas Knoll képességeit, így John alkalmankénti segítsége mellé jól jött Mark Hamburg közreműködése, aki az Adobe-nál szerzett tapasztalatait felhasználva integrálta az Illustrator vektoros eszközeit a programba. A projekt vezetője Steve Guttman volt, ő kezdett el a béta-változatoknak különböző „kódneveket" adni. Így lett a 2.0 neve Fast Eddy, ami '91 nyarán meg is jelent. Ebben kapott helyet számos nyomdai irányú fejlesztés, mint például a színbontás, a kétszínnyomás és a vágógörbék. Ezzel már „komoly munkára" is lehetett használni a szoftvert, ami egészen máshová pozicionálta a piacon.
A sikert még lendületesebb fejlesztés követte: 1993-ban 2.5-ös verziószámmal megjelent az újabb változat, első alkalommal Windows-környezetben is. Ez volt az a verzió, amely megalapozta a program széles körű elterjedését. A 3.0-s változat 1994-ben szintén átütő újdonságot hozott: a rétegeket. Mellesleg ez volt az első olyan változat is, amely már CD-n (is) megjelent. A Photoshop 3.0 sikerei után egy darabig lelassult a fejlesztés, de bő két évvel később megjelent a 4-es változat is. Ez már nem hozott olyan forradalmi újítást, mint a rétegek voltak a korábbiakban, de persze itt is találunk néhány, azóta már nélkülözhetetlen újítást, mint az automatizálás lehetőségét megteremtő Action-ök vagy a visszavonható és utólag is hangolható módosítások elvégzésére való korrekciós rétegek. A 4-es Photoshop a mi számunkra is mérföldkő: ez volt az első Adobe szoftver, ami magyar nyelven elérhető volt.

Újabb területekA kilencvenes évek végére terjedt el annyira az internet (és azon belül a web), hogy divatba jött a grafikákat kulcselemként felhasználó weboldalak készítése. Ebben az időszakban vált divattá az, hogy minden programnak kell webes exportálási lehetőséget adni - akkor is, ha esetleg ilyesmire a szoftver egyáltalán nem alkalmas. Nem kerülte el ez a Photoshopot sem, így az 5.0-s verzió mellett önállóan megjelent az ImageReady szoftver, ami afféle „lebutított" Photoshop volt, webtervező funkciókkal felvértezve, viszont a nyomdai funkciók nélkül.
Sajnos ez a szekér akkorra már elment, ugyanis a Macromedia cég nagyon komoly piaci részesedésre tett szert a remek webes fejlesztőeszközeivel (Dreamweaver, Flash, Fireworks). Az ImageReady mellett próbálkozott az Adobe az ImageStyler, majd a LiveMotion programokkal, de ezek meg sem közelítették a Macromedia Flash sikereit - így rövid pályafutásuk a süllyesztőben ért véget. Az ImageReady tovább húzta, bár itt is hamar rájöttek, hogy önálló szoftverként nem piacképes. Így az 5.5-ös változattól a Photoshop kis testvéreként egy csomagban vásárolhattuk meg.

A Photoshop-családA Photoshop fejlesztése során, viszonylag korán már a professzionális felhasználókat célozták meg: a nyomdai színbontás és számos más funkció ideális munkaeszközzé tette a programot. A '90-es évek közepére azonban a számítógépek rohamos terjedésével már egyre szélesebb körben merült fel az igény a képszerkesztésre: hobbifotósok, amatőr webmesterek, lelkes diákok és szinte mindenki, akit érdekelt a számítástechnika, egyre inkább foglalkozott a képekkel. Számukra legtöbbször drága és fölöslegesen bonyolult megoldás lett volna a Photoshop. Ezt felismerve az Adobe elkészítette a Photoshop két kis testvérét: a Photoshop LE-t (Limited Edition) és a PhotoDeluxe-ot. Ez a két szoftver a Photoshop tapasztalataira (sőt kódjára) épülve az otthoni felhasználókat célozta: egyszerűbb, népszerűbb funkciók, könnyebb áttekinthetőség és kezelhetőség. A közös az volt bennük, hogy sokan afféle „lebutított" Photoshopként tekintettek rájuk (és valljuk be, nem is nagyon jártak messze az igazságtól). Az LE csomagokban (szkennerekhez és fényképezőgépekhez), míg a PhotoDeluxe önálló alkalmazásként volt kapható. A korábban már említett ImageReady is ebbe a családba tartozott, bár önálló élete rövidnek bizonyult.
2001 márciusában az Adobe lecserélte a felhasználói piacra szánt termékeit, és megjelent a Photoshop Elements, amely azóta is a „kis testvér" szerepét tölti be - azóta immáron a 8.0-s verzióval. Ezt a szoftvert egyaránt megvásárolhatjuk önállóan, és megtalálhatjuk a komolyabb szkennerek és fényképezőgépek szoftvermellékleteként is.
Az első ingyenes Photoshop a Photoshop Album volt, 2003-ban. Ez a program már elég távol esik az eredetitől, a szerkesztési képességei csak nagyon alapvetőek, viszont ingyenes szoftver létére elég komoly katalogizálási funkciókkal bír.
A katalogizálást a Photoshopban először 2002-ben, a 7.0-s verzióban vezették be, File Browser (Fájlböngésző) néven. Ez a kiegészítés volt hivatott segíteni a fotósoknak és reklámszakembereknek eligazodni az olykor több tízezres nagyságrendű képi adatbázisokban. Bár először kicsit nyögvenyelősen működött, később kinőtte magát: ebből lett aztán a Creative Suite-csomagban már önállóan futtatható Bridge-alkalmazás. Ez a képek áttekintésén kívül egyre több funkciót vett át, előbb a Photoshoptól, majd a többi CS-alkalmazástól is: az automatizálás és kötegelt feldolgozás, a nyers (RAW) képek feldolgozása vagy a bemutatók készítése mind olyan terület, ahol a Bridge a segítségünkre siet.
Mivel a digitális fényképezőgépek egyre nagyobb ütemben terjedtek, és már a félprofesszionális gépek is elérhető áron jelentek meg, egyre nagyobb igény jelentkezett a nyers (RAW) formátumok kezelésére. Bár ezt a képességet már 2003-tól a Camera Raw-bővítmény képében beépítették a Photoshopba, végül 2007-ben jelent meg a Photoshop Lightroom 1.0, amely kimondottan a fotósokat célozta meg, és a RAW-képekkel végzett munka állt a koncepciójának középpontjában. Bár a lelke mélyén nagyon sokban hasonlított a Photoshopra, a felhasználói felülete más volt: a fotósok számára jobban áttekinthető, folyamatorientált rendszert hoztak létre. A hamarosan megjelenő 3.0-s változatot megelőző komoly várakozás azt mutatja: a Lightroom sikeres szoftver lett.
Szintén 2007-ben vált ketté maga a Photoshop is: a standard változat mellett megjelent az Extended is, amely több eszközt és funkciót kínált - természetesen magasabb áron. Ezek elsősorban a videofeldolgozás, a 3D-renderelés és festés, valamint a műszaki-tudományos alkalmazások világában jelentenek több lehetőséget. Érdekesség: a Photoshop van egy fantomja. Tulajdonképpen nem is fantom, csak egy kis manó, Merlin, aki még a 2.5-ös verzió „kódneve" volt, s azóta is ott bujkál a programban. Próbáljuk csak ki, hogy az Alt billentyűt lenyomva tartva kattintunk a Layers panel Panel Options (Panel-beállítások) parancsára! Íme, Merlin él!

A Photoshop számokbanA program 20 éve jelent meg először, azóta 27 nyelven kapható, a Facebook-on a hivatalos Photoshop-csoportnak több mint 375 000 rajongója van, a Twitteren „csak" 7000, míg a Google blogs-szolgáltatáson több mint 50 000 webnapló van, ami ezzel a szoftverrel foglalkozik. Jelenleg 2500-nál is több könyv szól a Photoshopról (és ebbe nem számoltuk bele a korábbi változatokhoz megjelent, vagy ma már nem kapható köteteket). A Photoshophoz több száz bővítmény vásárolható meg, de az elmúlt 20 évben a tízezres nagyságrendet közelíti a megjelent plug-inek száma, maga a program pedig több millió példányban kelt el világszerte.







Hozzászólások

Nincs hozzászólás