tipa


A Digitális Fotó Magazin a
TIPA magyarországi tagja.
www.tipa.com

keresés

BEJELENTKEZÉS

Felhasználó név:
Jelszó:

Hirdetés

FACEBOOK


Gyárlátogatás a Nikonnál

Létrehozva: 2015.05.19  09:46   
mail
nyomtatás
betuméret növelés
betuméret csökkentés
Szerkesztőségünk még 2011-ben kapott meghívást a Nikontól, tekintse meg a kínai Wuxi városában található gyárat, amelyben többek között a Nikon 1-es kamerák készülnek.


A Nikon számos európai fotós szaklap újságíróit invitálta Kínába, ahol amellett, hogy megismerkedhettünk az 1-es sorozatú kamerák és a hozzájuk tartozó objektívek gyártási folyamatával, a hihetetlen növekedési ütemet produkáló országról, illetve az ország gazdasági központjának számító Sanghajról is közelebbi képet kaphattunk. A minden tekintetben egy modern megametropolisz képét mutató város büszkélkedhet a negyedik legmagasabb felhőkarcolóval a világon, és az egyetlen, utasokat is szállító maglev (mágneses lebegtetésű) szupergyors vasútvonallal. A 450 km/órás sebességre is képes gyorsvasút akár a gazdasági és ipari fejlődést is szimbolizálhatná, ezért is esett a Nikon választása erre a régióra még 2002-ben.

A 8000 dolgozót foglalkoztató, 54 000 m2 alapterületű gyárban több Coolpix kamera, például a P300, az S1200pj vagy az S8200 objektívmodulja készül, de most elsősorban a V1 és a J1 gyártási folyamatára koncentráltunk. A fényképezőgépek és az objektívek műanyag alkatrészeit automata fröccsöntőgépek készítik, a megolvasztott műanyagot 100 tonnás nyomóerővel préselik a hűtött formákba, amelyek szétnyílása után egy objektívgyűrűt, egy fényképezőgépburkolat-darabot vagy apró nyomógombokat vesz ki egy robotkar. Az itt dolgozó 120 alkalmazott csak a gépek kiszolgálását és a fröccsöntési maradékok eltávolítását végzi kézzel. Azok az alkatrészek, amelyeken valamilyen felirat található, vagy nem anyagukban színezettek, a festőüzembe kerülnek. A J1 kamera esetében, amely számos színvariációban vásárolható meg, különösen sok a színes burkolati elemek száma. A feliratok és jelzések elhelyezésére szitanyomásos és tamponnyomásos eljárást is láthattunk, ezekkel például hengeres vagy egyéb, nem sík felületekre is hatékonyan lehet feliratokat nyomtatni. A Nikon gépek legfontosabb ismertetőjegye, a jól ismert Nikon logó azonban kézi festéssel kerül fel a gépekre. A burkolat enyhén besüllyesztett betűibe egy dolgozó egy speciális festékadagolós szerszámmal kézzel folyatja be a festéket. Vezetőnk kérdésünkre elmondta, hogy csak így biztosítható a megfelelő minőség.


Az üzemben rendkívüli fontosságú a minőségellenőrzés. Amellett, hogy a cég rendelkezik például az idevonatkozó ISO 9001 tanúsítvánnyal, a gyártási folyamat számtalan pontján láttunk olyan dolgozókat, akiknek mindössze annyi a dolguk, hogy erős fény alatt nagyítóval, vagy a legkülönfélébb céleszközök segítségével ellenőrzik a gépek vagy kollegáik által elkészített, összeszerelt alkatrészeket, és a legkisebb hiba esetén sem engedik azokat továbbhaladni. A gyártási minőség vagy a dolgozók munkakörülményei a közhiedelemmel ellentétben alig függenek az adott országtól, ahol egy-egy gyár található. Ezek a tényezők sokkal inkább a Nikon általános minőségbiztosítási rendszerén, illetve foglalkoztatási filozófiáján múlnak, így a kínai üzemben is nagyon hasonló minőségi követelményeket és munkakörülményeket találunk, mint például a thaiföldi vagy a japán gyárakban.


A Nikon 1-es objektívek és azok lencséi is ebben a gyárban készülnek. Első lépésben a beérkező nyers lencsék görbületét adják meg. A dolgozók leginkább a gépi folyamatok közötti kisebb lépéseket végzik kézzel, illetve behelyezik a lencséket az egyébként automata lencsecsiszoló és polírozógépekbe, majd kiveszik azokat onnan. Ez azonban így is leköt 700 embert, ugyanis míg a 10 mm-es objektívbe hat lencse is elegendő, az alap- és telezoomba már 12-18 darab, a 10-szeres átfogású objektívbe 21 lencsét építenek. A többlépéses csiszolási folyamat végén a lencse görbülete már rendben van, de felülete még mindig csak áttetsző, szükség van egy polírozási lépésre is, hogy teljesen átlátszó legyen. Az üveg-levegő határfelületen fellépő tükröződések jelentős fényveszteséget és képminőségromlást okoznak, így elengedhetetlen a tükröződésmentesítő bevonatok alkalmazása. A gőzölés során vákuumkamrában különböző fémeket gőzölnek a lencsefelületekre. A bevonatok összetétele és felviteli módja az optikai gyártók legféltettebb titkai közé tartozik, így nem csoda, hogy erről a folyamatról nem tudtunk meg közelebbi részleteket. A következő lépés a központozás. A megmunkálás során a lencse optikai középpontja szinte mindig kicsivel máshova kerül, mint a mechanikai középpont, így az objektívek összeszerelésekor minden egyes tagot pontosan, egyedileg tengelybe kellene állítani. Ehelyett egy gép a lencsék széleit addig csiszolja, amíg az optikai és a mechanikai középpontok egybe nem esnek. Így a későbbiekben az objektívtubusba helyezett lencsék optikai tengelyei maguktól is egy vonalba kerülnek, ami elengedhetetlen a megfelelő képminőség szempontjából. A különböző képalkotási hibák kiküszöbölésére ragasztott lencsetagokat is alkalmaznak azokon a sorokon, ahol ilyenek készülnek, egy ragasztóanyag segítségével két lencsét egymáshoz ragasztanak. Utolsó lépésként a lencsék szélei fekete festékbevonatot kapnak, amely kiküszöböli a kóbor fénysugarak képminőségrontó hatását.


A lencsék mellett az objektívek műanyag, fém és elektronikus alkatrészei is egy teljesen pormentes helyiségbe kerülnek. Bár megérkezésünkkor váltócipőt, sapkát és szájmaszkot kaptunk, illetve minden újabb helyiségbe való belépéskor ragasztós porfogó lábtörlőn át vezetett utunk, ide nem mehettünk be, csak egy ablakon át tekinthettük meg az objektívek összeszerelését. Az egyes gyűrűk és lencsék kézzel, egymás után kerülnek be a helyükre, tartva a pontos sorrendet és gyártási eljárást, különös hangsúlyt fektetve a tisztítási fázisokra. Így nem fordulhat elő, hogy két lencsetag közé szennyeződés kerül. Egy átlagos objektív nagyjából 100 darabból áll. A nagy precizitást és összetett mozdulatokat igénylő összeszerelési műveletekben döntően emberi munkaerőt alkalmaznak, sok lépésnél nem is lenne lehetséges az automatizálás, másoknál viszont nem lenne kifizetődő.



Az objektívek mellett a fényképezőgépvázakat is döntően kézzel szerelik össze. Az 1-es kamerák gyártósorai mellett 600 operátor dolgozik. A gyár teljes termelésének nagyjából felét az 1-es sorozatú gépek és objektívek adják. A fényképezőgépekből kb. 6000 darab kerül le naponta a gyártósorokról, döntő részük J1-es modell. Egyes alkatrészek, például a szenzorok, készen érkeznek, és kerülnek azokra a munkahelyekre, ahol az operátorok a lassan mozgó szalagon érkező, szinte még felismerhetetlen fényképezőgépekbe beszerelik őket. Egyes munkahelyeken mindössze néhány apró csavar kerül a helyére, pontos nyomatékhatárolós szerszámokkal behajtva, másoknál forrasztási művelet következik. A fényképezőgép magját alkotó belső vázra sorban kerülnek rá az alkatrészek, elemtartó, hangszóró, mikrofon, áramköri lapok, gombok, kapcsolók, csatlakozók, képernyő stb. A processzort is tartalmazó áramköri lapot számos hagyományos vezeték és flexibilis fóliacsatlakozó köti össze a többi részegységgel, ezek csatlakoztatása szintén nem bízható gépekre. Végül felkerül a burkolat is, amelyre gondos kezek még a folyamat elején rajzolták fel a Nikon logót.


















Hozzászólások

Nincs hozzászólás