tipa


A Digitális Fotó Magazin a
TIPA magyarországi tagja.
www.tipa.com

keresés

BEJELENTKEZÉS

Felhasználó név:
Jelszó:

Hirdetés

FACEBOOK


Csináld magad! - Régi fényképezőgépből infrakamera

Létrehozva: 2014.03.21  12:35   
Szerző: Szita Péter
mail
nyomtatás
betuméret növelés
betuméret csökkentés
Ha egy olcsó kompakt fényképezőgép meghibásodik, sok esetben már nem éri meg rákölteni, de előfordul, hogy valamennyire még így is használható marad. Előfordul, hogy régi, jól működő gépünk sem kell már senkinek. Alakítsuk át infrakamerává!
Az olcsó kompakt fényképezőgépek nagyjából vásárlásukkor kerülnek annyiba, mint amennyiért tetszőleges hibájukat egy szakszerviz kijavítja. Ha lejárt a jótállás, a legtöbb esetben a javítás árából egy új, modernebb modell vásárolható, pedig lehet, hogy csak egy apró hibáról van szó. Sok esetben úgy hibásodik meg a fényképezőgép, hogy valamennyire még használható vagy házilagosan javítható marad, de eredeti funkcióját már nem képes ellátni. Ilyenkor a szemétbe dobása helyett készítsük elő a szerszámainkat, és csináljunk a gépünkkel valami érdekeset! Persze egy jól működő fényképezőgéppel is elvégezhető az átalakítás, de vegyük számba, hogy ha valamit elrontunk, akkor már tényleg dobhatjuk a szemétbe (azaz az informatikai hulladékot gyűjtő konténerbe) egykori kameránkat.


Cikkünkben egy olyan fényképezőgép átalakítását mutatjuk be, amelynek képén egyszer csak hibás pixelsorok jelentek meg. Napi használatra így már nem alkalmas, de egy Photoshop-trükk segítségével képeiből jól használható, bár feleakkora felbontású fotók nyerhetők, így szinte kínálta magát egy kis átalakításra. A művelet végére infravörös fényképezőgép lett belőle. Keretes írásunkban további tippeket adunk, hogy a különböző hibák esetén milyen irányú átalakításokkal érdemes próbálkozni.

FigyelmeztetésCsak akkor álljon neki otthon fényképezőgépe szétszerelésének, ha úgy érzi, hogy nem kár érte. Előfordulhat, hogy a legnagyobb körültekintés ellenére a szerelés során a fényképezőgép végzetesen meghibásodik. Ilyen esetben sem a fényképezőgép gyártója, sem a Digitális Fotó Magazin nem tehető felelőssé a károkért. A fényképezőgépekbe épített vaku nagy feszültséggel működik, ami áramütést okozhat. Ez akkor is megtörténhet, ha az elemeket már eltávolította. Soha ne érintse meg a vaku fémből lévő alkatrészeit, vezetékeit, különös tekintettel az energiát tároló kondenzátorra és annak kivezetéseire. Ha nem biztos a dolgában, keressen inkább egy műszerész szakembert, aki segítségére lesz a szereléskor.

Az infravörös képkészítésHa fényképezőgépünk képes valamilyen kép készítésére, akkor egy lehetséges átalakítási irány az infravörös kamerává való átépítés. A fényképezőgépek képérzékelői alapvetően a közeli infravörös hullámhossztartományra is érzékenyek, de mivel mi a fotókon normális esetben csak a fény látható hullámhossztartományára vagyunk kíváncsiak, a szenzor elé helyezett aluláteresztő szűrővel kirekesztik az infrasugarakat. Ha ezt a szűrőt eltávolítjuk, érdekes képhatásokat kaphatunk. Persze ehhez szükség lesz egy másik szűrőre is, amely pont a látható sugarakat rekeszti ki, így végeredményben csak a közeli infravörös tartomány jut a szenzorra.
Az ábrán jól látható, hogy maga a szenzor akár 1000 nm-es hullámhosszig is érzékeny lehet az infravörös tartományra (folytonos vonal), csak a most eltávolítandó szűrő (szaggatott vonal) rekeszti ezt ki a képalkotásból. Egy általános infravörös felvételi szűrő nagyjából 750 nm-től kezdve enged át (pontozott vonal). Ez utóbbit az objektív elé kell majd helyeznünk. Ha nem akarunk elsőre igen drága speciális infravörös filtert vásárolni, megteszi egy nagyon erős vörös szűrő is, amelyhez fotóbörzén vagy bizományiban akár pár száz forintért is hozzájuthatunk. Ez persze átenged valamennyit a látható fényből is, nem ad olyan jó eredményt, mint az infraszűrő, de elegendő ahhoz, hogy kipróbáljuk a fotográfiának ezt a különleges ágát, és olyan fényképeket készítsünk, amelyeket rendes felszerelésünkkel aligha készíthetnénk el.

Az aluláteresztő szűrő eltávolítása
Első lépésként vegyük ki az elemeket és a memóriakártyát, keressük meg és csavarjuk ki a burkolat csavarjait (1. kép). A burkolat általában két vagy három részletben eltávolítható, de gyakran előfordul, hogy csak az egyik fél eltávolítása után férünk hozzá a másik fél csavarjaihoz. A képernyőt érdemes azonnal eltávolítani, nehogy megsértsük a szerelés során (2. kép). A képernyő szalagkábelének csatlakozója általában vagy a szorítóelem felhajtásával vagy kétoldalt való kihúzásával nyitható, utána már kihúzható belőle a szalagkábel. A gépben általában több ilyen csatlakozót is találunk, nyissuk fel őket óvatosan, hogy az egyes részegységeket elválaszthassuk egymástól. A fényképezőgép objektívje és maga a képszenzor a legtöbb esetben közös egységbe van építve, amely egyben távolítható el. Keressük meg azokat a csavarokat, amelyek ezt az egységet tartják, és csavarjuk ki mind (3. kép). Előfordulhat, hogy az egység eltávolításához előbb mást, például a vakut is ki kell szerelni, itt vigyázzunk az áramütés veszélyére. Lehetséges, hogy forrasztópákát is használni kell egyes vezetékek, csatlakozások szétbontásához. Ilyenkor írjuk fel, mit honnan forrasztottunk le, vagy fényképezzük le az eredeti állapotot. Általában a szenzor és az objektívszerkezet is egy hajlékony szalagkábellel csatlakozik a fényképezőgép többi részéhez, ha ezt (ezeket) is kioldottuk, kiemelhetjük a szenzor-objektív egységet. A szenzor és a hozzá tartozó áramköri fólia általában három csavar kicsavarása után távolítható el az objektív hátuljáról (4. kép). Innentől kezdve ügyeljünk a szennyeződésekre, ujjlenyomatokra, ugyanis a szenzorra vagy az objektív belsejébe kerülő kosz a későbbiekben jelentősen megkeserítheti az életünket (5. kép). Az aluláteresztő szűrő legtöbbször a szenzor felületére van ragasztva egy vékony ragasztógyűrűvel, de előfordulhat, hogy az objektívegység hátuljában találunk rá. Ezt egy csipesszel távolítsuk el, ügyelve arra, nehogy megsértsük a szenzor vagy a lencsék felületét (6. kép). Ha van, használjunk műanyag csipeszt. A szűrő vastagsága bele van kalkulálva a fényképezőgép optikai rendszerébe, így a tökéletes eredmény érdekében egy ugyanolyan vastag optikai üveglappal kellene azt helyettesítenünk, de ettől most nyugodtan eltekinthetünk. Most már csak fordított sorrendben össze kell rakni fényképezőgépünket. Ügyeljünk arra, hogy a szalagkábeleket teljesen toljuk vissza a csatlakozókba! Ha komplett munkát akarunk végezni, akkor ragasszunk kartonpapírból egy tartógyűrűt a fényképezőgép objektívje köré, amelyhez majd a szűrőt rögzíthetjük. Ennek hiányában mindig az objektív elé kell fogni azt (7. kép).



Kísérletek infravörösbenSzűrő nélkül közel normális képeket kapunk, de egyes motívumok, például az infravörösben erősen visszaverő növényi levelek már érdekes színekben jelenhetnek meg. A szűrő felcsavarása után ne lepődjünk meg, ha a fényképezőgép automatikája teljesen kiszámíthatatlanul kezd viselkedni az ismeretlen helyzet láttán. Kapcsoljuk a lehető legtöbb dolgot kézi üzemmódra, használjuk az expozíciókorrekciót, kísérletezzük ki azt a beállítást, amelynél viszonylag jól exponált képeket kapunk. Ha semmit sem látunk a keresőképen, akkor végezzük el a képkivágás beállítását szűrő nélkül, és csak az exponáláskor tartsuk azt a gép elé. Előfordulhat, hogy erősen túlexponált képeket kapunk, ez a szenzorra jutó erősebb infravörös fény miatt van, ilyenkor használjunk ND szűrőt, ha az nincs, akkor egy polárszűrővel is segíthetünk valamennyit a dolgon. Ha a gépünkön van kézi fehéregyensúly-bemérési lehetőség, használjuk azt az infraszűrőn át. Ilyenkor feldolgozás nélkül is jó képeket kapunk, a növények világoskék színben, az égbolt, a vízfelületek és a közeli infravörös tartományban nem tükröző dolgok közel szürkében vagy feketében fognak megjelenni. Ha nincs ilyen lehetőség a gépünkön, akkor erősen pirosas-sárgás képeket kapunk, amelyekkel akkor járunk a legjobban, ha a feldolgozás során a vörös és a kék színcsatornáikat felcseréljük. Photoshopban használjuk erre a csatornakeverőt, amelyben a vörös kimeneti csatornához állítsunk be 0% vörös, 0% zöld és 100% kék bemeneti értéket, a zöld kimeneti csatornát hagyjuk békén (0% vörös, 100% zöld és 0% kék), a kék csatornában állítsunk 100% vörös, 0% zöld és 0% kék értéket. A vöröses árnyalatok ilyenkor kékre-lilára változnak, amit már tovább korrigálhatunk például a színegyensúly eszközzel, de megpróbálkozhatunk az automatikus színbeállítás opcióval is. Ne felejtsük a szintek eszközzel kontrasztosítani a képünket. Sok esetben annyira extrém színeket kapunk eredményül, hogy csak a fekete-fehérré alakítás segít. Ehhez is használjuk a csatornakeverőt. Érdekes eredményt érhetünk el, ha állvány használatával a felvételt szűrővel és szűrő nélkül is elkészítjük, majd a feldolgozás során a két képet valamilyen csatornakeverési módszerrel egymáshoz adjuk. Jó kísérletezést!

Mit barkácsolhatok még a fényképezőgépemből?Az, hogy mire lehet még használni egy hibás digitális fényképezőgépet, attól függ, hogy mi a hibája. Az alábbiakban adunk néhány tippet:
- Hibás LCD képernyő: A beállítások elvégzésének idejére csatlakoztassunk egy tévékészüléket a fényképezőgép videokimenetére, utána az LCD nélkül is nyugodtan fényképezhetünk. A zoom két végpontjához tartozó látószöget meg lehet tippelni, de akár egy keretes keresőt is szerkeszthetünk a gép tetejére. Átalakítva infrafotózáshoz is használható, de ha például kíváncsiak vagyunk, hogy éjszaka milyen állatok járnak a kertünkben, az exponálógomb kontaktusainak kivezetésével átalakíthatjuk botlódrótos kamerának, amelyet mag az állat hoz működésbe elhaladásával.
- Törött elemtartó fedél: Vásároljunk hozzá egy olcsó hálózati adaptert vagy elektronikai szaküzletben külső elemtartót, amelyhez kivezetjük a tápellátás vezetékeit. Így akár a speciális akkut is kiválthatjuk néhány szabványos AA akkuval. Ügyeljünk a megfelelő feszültségre és a helyes polaritásra. Használjuk a gépet otthon reprózásra vagy előtétekkel makrózásra.
- Megszorult objektív: Sokszor az igen érzékeny objektívmechanika megy tönkre, a fényképezőgép nem tolja ki, vagy nem húzza be azt, hibajelzést ad. Szereljük szét óvatosan az objektívet, és keressük meg azokat a miniatűr kapcsolókat, kontaktusokat, amelyek alapján a fényképezőgép érzékeli az objektív állapotát. Ezek kiiktatásával vagy kézi működtetésével elérhető, hogy a fényképezőgép nem áll le objektívhibára utaló jelzéssel, hanem vidáman elkészíti a képeket. Ha a zoom vagy az élességállítás nem működik megfelelően, rögzítsük azt egy-egy fix állapotban. Ha a gép életlen képet készít, kísérletezzünk tovább!
- Tönkrement objektív: Ha az objektív teljesen tönkrement, szereljük szét alkatrészenként óvatosan úgy, hogy az előző pontnál említett kontaktusokat és magát a zárszerkezetet megtartjuk. Keressünk a kiszerelt lencsék között egy szimpatikus gyűjtőlencsét, és próbáljuk a maradék alkatrészek segítségével úgy rögzíteni, hogy viszonylag éles képet adjon. Így kipróbálhatjuk a digitális lomográfiát, a spártaian egyszerű objektívvel való képkészítést. Bátrabbak egy komplett új objektívet is felszerelhetnek a fényképezőgépre. Ha van a gépen manuális üzemmód, amely támogatja a hosszú expozíciós időket, távolítsunk el minden lencsét, készítsünk egy apró lyukat valamilyen vékony anyagba, és kész is a digitális lyukkamera.
- Képfeldolgozási hiba: Ha gépünk hibás színű, csíkos, túl sötét vagy túl világos képet készít, elsőként próbáljuk meg valamilyen képszerkesztő programmal kidolgozni, hogy miként alakíthatjuk a képeket némiképp használhatóvá. Kevés számú kísérleti fotónál nem okoz gondot az utólagos javítás.







Hozzászólások

Nincs hozzászólás